Hogyan mentsd meg a memória kártyáról elveszett fotóidat

Manapság a munkánk, az életünk fontos pillanatainak lenyomatait főleg digitális formában őrizzük. Ezek lehetnek fotók, videok vagy egyéb fájlok, amelyek fontosak számunkra, oda kell figyelnünk, hogy biztonságos helyen tárolódnak, őrződnek.

Veled is megtörtént már, hogy egy egész nyaralás képei tűntek el? Véletlenül letörölted a fényképezőgép memória kártyájáról az összes képet?

 

 

Na, ilyenkor jön a kétségbeesés. Nem kell megrémülni! Mint a digitális világban olyan sok minden, ez sem végleges és helyre hozhatatlan hiba.

 

A digitális kamera ugyanis nem törli ki a “képtestet”, így jó eséllyel vissza tudod hozni őket. Persze ennek is több feltétele van. Fontos, hogy a törlés után ne kezdjünk el kétségbeesetten újabb fotókat készíteni vagy rögtön másik gépbe tenni a kártyát.

 

 

A neten számos programot találsz, aminek segítségével vissza tudod hozni a törölt képeidet, ha a sajnálatos törlés után nem végeztél egyéb aktivitást a kártyával. Szükséged lesz egy kártyaolvasóra, számítógépre, laptopra vagy egyébre, amire a fényképezőgépedet csatlakoztatnod kell USB kábellel vagy, ahogy általában is szoktad, és a kiválasztott program segítségével elkezdheted a visszamentést. Szerencsére, az erre a műveletre alkalmas programok nagy választékával találkozhatunk az interneten. A téma szakértői által ajánlott legjobb ingyenes ilyen program, a Recuva.

 

Recuva a gyakorlatban

 

 

A program alkalmazása nem bonyolult, a folyamatok értelemszerűen követik egymást. Nagy előnye, amellett, hogy ingyenes program, hogy magyar nyelvű felülete is van.
A program letöltése után ki tudod választani, hogy milyen típusú fájlt szeretnél visszaállítani. (Nem csak fényképeket, videokat is helyre tud a program állítani)
Majd ezután a memória kártyán lévő könyvtárat kell megadnod, ahonnan elvesztek a fényképek.
Pér perces keresés után remélhetőleg az összes képedet megtalálja a program. Ekkor egy biztonságos helyre ments/állítsd vissza őket!
Persze létezik a Recuván kívül számtalan más program, bármelyiket is használod, előtte tájékozódj, mert nem mindegyik segít a teljes visszaállításban.

 

forrás: gigaplaza.sk

Zajjal a lépcsőzetes átmenetek ellen

Digitális fotóknál könnyen előfordulhatnak lépcsőzetes szín- és tónusátmenetek, – főleg, ha a számítógépen utólag sokat módosítunk a kép tónusain.

Ilyenkor például egy olyan fotón, amint az égbolt is látszik, szép sima színátmenet helyett, ronda, lépcsőzetes sávok követik egymást:

Talán látszik az égbolt átmenetén a lépcsőzetesség

Sajnos ezen utólag nem sokat lehet segíteni, mert a jelenség abból fakad, hogy a digitális fényképezőgépek csak korlátozott számú színt illetve árnyalatot képesek megkülönböztetni. (Megelőzhetjük viszont pontosabb exponálással, – hogy ne kelljen a fotón utólag világosítani vagy sötétíteni -, és sokat segít az is, ha a fényképezőgépünk 16 bites képek rögzítésére is alkalmas /RAW-formátum/.)

Főleg akkor látványos egy ilyen hiba a képen, ha nagyban kinyomtatjuk, pl. egy posztert készíttetünk a fotóról.

Ha már adott a lépcsőzetesség, akkor egy jó megoldás az eltüntetésére, ha viszonylag erős képzajjal – vagyis szemcsézettséggel – elfedjük:

Ugyanaz a képrészlet eredetiben és zajjal

Ha jól csináljuk, akkor a képünk egy szemcsés analóg fotó benyomását kelti, ami még mindig sokkal hangulatosabb, mint egy szemmel láthatóan hibás digitális kép. Akár rá is foghatjuk, hogy az egész a művészi hatás kedvéért van 🙂

Ilyen képzajt tudunk csinálni a Photoshop “Add Noise” effektjével is, de még jobb, ha kicsit durvább, 1 pixelnél nagyobb szemcseméretű zajt csinálunk, esetleg többfélét alkalmazunk egyszerre. Sőt, akár készíthetünk/szerezhetünk egy homogén, de zajos középszürke képet – esetleg régi analóg technikával – és azt adhatjuk hozzá a digitális fotónkhoz.

Lopják a fotóit? Vagy keres egy képet, aminek nem ismeri a szerzőjét, címét? Itt az eszköz a nyomozáshoz!

Van, hogy látunk valahol egy fotót vagy egy festményt, szeretnénk többet megtudni a képről, de nem derül ki, hogy mi a címe, ki készítette. Ekkor nagyon hasznos a Google képkeresőnek az a funkciója, amikor nem kulcsszavak, hanem képfájl alapján kereshetünk. Ugyanez a funkció arra is használható, hogy megnézzük, valaki nem használja-e jogosulatlanul a mi fotóinkat!

Keresés kép alapján

Ezt az "ismeretlen" képet keressük

A példa kedvéért mondjuk, hogy rábukkanunk az itt látható képre a neten, de a weboldalon ahol találtuk, nem derül ki, hogy ez kinek a festménye, mi a címe. Ráadásul nagyon kicsi a kép, így még csak meg sem tudjuk nézni rendesen. Először is, mentsük le ezt a képfájlt a számítógépünkre!

Ezután menjünk a google.hu oldalra, majd a felső sötét menüsávban kattintsunk a “Képek”-re! Ekkor a képkereső oldal nyílik meg. Itt megtalálható a Google logó alatti szokásos szövegbeviteli mező, – ahová a keresőszavakat szoktuk beírni -, de a mező végén látható egy kis fényképezőgép ikon is. Kattintsunk erre az ikonra:

Képkeresés kulcsszavak helyett képfájl alapján

Most válasszuk a “Kép feltöltése” opciót, majd válasszuk ki azt a képfájlt a saját gépünkön, amit az imént lementettünk a webről, – tehát azt a bizonyos “ismeretlen” festményt.

A feltöltés befejeztével meg is jelenik a találati lista, és a Google szerint a “Legjobb tipp erre a képre” az, hogy “monet sainte adresse”. A találati listán pedig megtalálhatjuk a részletesebb információkat is, vagyis azt, hogy ez Claude Monet festménye, Garden at Sainte-Adresse címmel.

Az alkotó illetve a kép címének ismeretében már könnyen kereshetünk jobb minőségű képfájlokat erről a festményről, ha például egy posztert vagy vászonképet szeretnénk készíttetni róla a PosterShop.hu-n. (Arról pár hónapja már írtam egy bejegyzést, hogyan lehet a legjobb minőségű képeket megtalálni a weben: ez itt elolvasható.)

Ha lopják a fotóinkat

A fent leírt keresési módszer arra is használható, hogy körülnézzünk, hol található meg a weben egy fotónk.

Azzal már sokunk szembesült, néha a saját munkáinkat látjuk viszont mások weboldalán, anélkül, hogy a képek felhasználásához hozzájárultunk volna. Jobb esetben “csak” egy weboldal illusztrációjaként, de akad, hogy az illető személy vagy cég saját referenciaként szerepelteti más alkotását.

A legtöbbször az ilyen esetek csak véletlenül derülnek ki, ha saját magunk vagy egy ismerősünk belefut egy ilyen weboldalba. Viszont a Google képfájl szerinti kereséssel kicsit nyomozhatunk a képeink felhasználását illetően.

Persze eléggé korlátozottak a lehetőségek, mivel egyesével rákeresve a képfájlokra, nem lehet nagyobb mennyiségű fotó utóéletét megvizsgálni. De azért többnyire tudjuk, hogy melyek azok a képeink, amelyek leginkább ki vannak téve a lopás veszélyének, ezekre érdemes rákeresni! (Pl. a legnépszerűbb, legtöbbet publikált képeinkre.)

 

Ezért ne mentsünk jpg-be

Valószínűleg a létező képfájlok legnagyobb része jpg formátumban pihen a nagyvilág számítógépein. De vajon jól tesszük-e, hogy jpg formátumban őrizgetjük a nyaralási emlékeket?

Ha jpg formátumba mentjük el a képeinket, – vagy már eleve ebben a formátumban menti el a fényképezőgép -, az sajnos bizonyos fokú minőségromlást okoz. (Szemben pl. a tif formátummal.) Ez azért van, mert a kép homogénebb részeit a jpg algoritmusa tovább egyszerűsíti, és ezzel gyakorlatilag leradírozza a finom képrészleteket. Persze ez nem túl látványos veszteség, de adott esetben észrevehető lehet, például, ha posztert nagyíttatunk egy jpg képről.

Viszont ez a kis veszteség tovább nő, ha fogjuk a jpg-be mentett fotónkat, megnyitjuk, dolgozunk vele (pl. retusáljuk) majd ismét elmentjük jpg-be. Ha pedig ezt a lépést többször is elkövetjük, – mert mondjuk több alkalommal folytatjuk a fotó retusálását -, a jpg mentés miatti minőségromlás akár jelentős is lehet.

Nézzük, mi történik egy jpg képpel, ha mindössze annyit teszünk vele, hogy néhány tucatszor megnyitjuk, majd elmentjük, megnyitjuk, elmentjük…:

ezert-ne-mentsunk-jpg-be 

Többszöri megnyitás, majd újból jpg-be mentés láthatóan tönkreteszi a képet. Tehát ha szerkesztjük, módosítjuk a fotóinkat, akkor semmiképpen se jpg-be mentsük a munkaközi állapotokat, hanem mondjuk tif-be! (A tif mindenfajta veszteség nélkül tárolja a képet.)

Lebeszélni senkit sem akarok arról, hogy jpg-ben tárolja a családi fotókat, hiszen ha van olyan formátum, amit majd évtizedek múlva is meg tudunk nézni az akkori gépeinken, az a valószínűleg a jpg lesz. Viszont profi fotósoknak, illetve azoknak, akik utólag számítógépen még feldolgozzák a képeiket, azt javaslom, hogy fotózáskor ne jpg formátumba rögzítsék a képeket.

Ha a fényképezőgép tud nyers, ún. raw formátumot menteni, akkor a legjobb minőséget azzal érhetjük el, ráadásul a raw fájlok sokkal jobban bírják az utólagos képmódosításokat (főleg a tónuskorrekciókat), mint a jpg. Aztán amikor a számítógépen feldolgoztuk a raw fájlt, és teljesen készen van, akkor érdemes elmenteni egy jpg verziót is az utókornak.

Csillagnyomok, csillagívek (startrail) fotózása

Digitális fényképezőgéppel lefotózhatjuk a csillagok járását az éjszakai égen, úgy, hogy sok, közvetlenül egymás után készített fotót egyesítünk utólag, számítógéppel.

Egy ilyen kép elkészítéséhez állványra kell rögzítenünk a fényképezőgépet, beállítanunk a kompozíciót, élességet stb., majd elindítanunk a sorozatfelvételt.

Célszerű manuális módban fényképezni, mondjuk 30 másodperces képeket sorozatban, egymás után (pl. egy bereteszelt távkioldóval.)

csillageromuvek
"Csillagerőművek" - csillagnyomok a szélerőműpark felett (Fotó: Rumpf Barnabás)

Legalább egy órán át hagyjuk futni a sorozatfelvételt, hogy a csillagok nyomvonala ne legyen túl rövid. (A fenti kép kb. egy és egynegyed óra mozgását mutatja.)

A fotókat automatikusan egyesíteni lehet erre a célra készített egyszerű programokkal, mind pl. a Startrails vagy a StarStax.

Ha azt szeretnénk, hogy a tájból is látszódjon valami, akkor ne Hold-mentes éjszakán fotózzunk! De akár fényfestéssel is megpróbálkozhatunk, ekkor a felvételsorozat elején vagy végén – néhány képkocka elkészültéig – világítsuk meg a tárgyakat egy lámpával.

Az említett feldolgozó programok itt letölthetők:
http://www.startrails.de/html/software.html
http://www.markus-enzweiler.de/StarStaX/StarStaX.html

Itt pedig egy jó kis összefoglaló olvasható angolul, amiből kiderül, hogy mire kell figyelni a fotózás során:
http://blog.starcircleacademy.com/2010/11/stackers-checklist/

Fotómozaik születésnapra

A fotómozaik nagyon jó ajándékötlet mindenféle alkalomra. Most azt mutatom meg, hogyan készíthetünk kifejezetten születésnapra, vagy más évfordulóra egy emlékezetes ajándékot.

Ingyenes programmal, a saját fotóinkból, a saját számítógépünkön is összeállíthatunk egy ilyen egyedi képet. (Itt olvasható egy kis segítség a fotómozaik összeállításhoz.) A születésnapi fotómozaikban, a “szokásos” mozaikokkal ellentétben, nem egy fotót állítunk össze kis képelemekből, hanem egy számot. A végeredmény valahogy így néz ki:

szulinapra-fotomozaik-1
Fotómozaik születésnapra, házassági évfordulóra...

Egy ilyen képet általában egyszerűbb is elkészíteni, mintha például egy portrét próbálnánk mozaikként összeállítani. A lényeg, hogy valamilyen képszerkesztő programban (Photoshop, Gimp, Windows Paint stb.) kell készítenünk egy képet, amit majd használhatunk a mozaikkészítő programban  “fő képként” (vagy alapképként).

szulinapra-fotomozaik-2
Így néz ki a "fő kép"...

A szép szám-mozaiknak az a trükkje, hogy nem csak egy sima fehér-alapon-fekete-szám (vagy fordítva) alapképet készítünk, hanem olyat, aminek a hátterében van egy szüke átmenet. Így a mozaikot összeállító program mindenféle tónusú fotót be tud illeszteni a képünkbe. Illetve, én ilyen képek esetén, az AndreaMosaic-ot úgy szoktam beállítani, hogy a kis fotók színein, tónusain ne változtasson a program. (Tehát a Color Change értéke Original, a More Options alatti Color Change Priority pedig High Tile Quality.)

Az, hogy mennyire szépen áll össze a mozaikkép, tulajdonképpen a felhasználható képektől függ, így az AndreaMosaic egyéb beállításaival is érdemes kísérletezni. Ha pedig jó sikerült a kép, készíttethet belőle a PosterShop.hu-n egy posztert, vagy akár egy vászonképet:

szulinapra-fotomozaik-3
...és így néz ki a kész vakrámára feszített vászonkép

Ha kérdése van, vagy nem boldogul a “fő kép” elkészítésével, írjon ide a blogba, vagy az info@postershop.hu címre, segíteni fogunk!

Ha a PosterShop.hu-n rendeli meg a mozaik nyomtatását (akár posztert, akár vászonképet), a számot ábrázoló fő képet ingyenesen elkészítjük Önnek, és segítünk a mozaikprogram ideális beállításában is.

Az AndreaMosaic itt tölthető le, és a róla szóló leírásunk is itt olvasható:
http://www.postershop.hu/andreamosaic.htm

Frissítés: Innen letölthető néhány főkép, szám mozaikok készítéséhez!

Így is növelhetjük digitális fényképezőgépünk felbontását és látószögét

Milyen jó lenne egy még nagyobb felbontású fényképezőgép! Meg hozzá egy új, még nagyobb látószögű objektív… De amíg nincs, bizonyos helyzetekben alkalmazhatjuk az alábbi módszert.

Az egész csupán annyiból áll, hogy egy kicsit panorámafotós fejjel kell gondolkodni. Ha például egy kisebb téren fotózunk, és nem fér bele a képbe az egész templomtorony, akkor fotózzuk le néhány, egymást átfedő képként, amit majd otthon összeillesztünk a számítógéppel!

Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva
Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva. (Huginnal készült, automatikus módban)

Aki még nem próbálkozott panorámafotó készítéssel ilyen módon, az talán tart az összeillesztés macerásnak gondolt folyamatától, de valójában ez nem egy túl bonyolult művelet. Főleg, amióta a Photoshop ezt játszva elvégzi. De ingyenes szoftver is létezik, ami akár teljesen automatikusan összeilleszti a fotókat. (Ilyen például a Hugin nevű panorámaszoftver.) A fent leírt példához hasonló esetekben ráadásul csak néhány felvételt kell összeállítani egy képpé, tehát még egyszerűbb a dolgunk.

Persze akciójeleneteket nem tudunk így lefényképezni, de egy épület fotózásánál, természetfotóknál minden további nélkül alkalmazhatjuk ezt az egyszerű módszert.

Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panrámaszoftverek
Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panorámaszoftverek

Nem utolsó szempont az sem, hogy a kész fotó felbontása magasabb lesz, mint egy egykockás felvételé, így jóval nagyobb papírképet, vagy akár egy nagy posztert is készíthetünk a képről. Ha például egy 6 megapixeles géppel készítünk egy négy felvételből összeálló képet, az a szükséges átfedéseket is beleszámolva kb. 10-15 megapixeles kép lesz! És ekkor még mindig csak négy képpel kell foglalkoznunk a későbbi számítógépes összeállítás során.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ilyen módon történő képillesztések során, az egyes képeken különböző perspektivikus (és egyéb) torzításokat kell végrehajtania a panoráma szoftvereknek, ami a képek élességét egy picit ronthatja. Viszont ha azt vesszük, hogy egy gyengébb minőségű nagylátószögű objektív valószínűleg életlen képet adna a képszéleken, akkor azzal szemben a panorámafotós technika akár jobb leképezést is adhat.

The Photographer’s Ephemeris

Szeretne olyan fotót készíteni, amin a Hold éppen a kedvenc tájai felett kel fel? (Lehetőleg egy adott templomtorony felett…) Vagy olyan képet készíteni, amin a Nap pont bevilágít egy szűk utcába? Esetleg egy adott szögben esik a napfény egy hegycsúcsra?

ephemeris-gorogorszag2Meg lehet előre tervezni egy ilyen fotózást térképekkel, illetve a szükséges adatok különféle forrásokból való kibogarászásával, vagy egy előzetes terepbejárással, de szerencsére van egyszerűbb “tervezőeszköz” az ilyen fényképezésekhez: a Photographer’s Ephemeris.

Ez az ingyenes online alkalmazás, a Google Maps térképeit felhasználva jeleníti meg az általunk kiválasztott helyre, a Nap és a Hold adott időpontra vonatkozó helyzetét (irányát, illetve horizont feletti magasságát). Láthatjuk a térképeken még az adott naptári napra vonatkozóan, a Nap és a Hold felkelésének, nyugvásának pontos irányát is, – mindezt egy-egy vonallal szemléltetve.
The Photographer’s Ephemeris részletei…

Giccsmentes Valentin-napi ajándékok saját fotóinkból

Tele vannak az üzletek a szívecskés párnákkal, a rózsaszín, szőrös(?) bilincsekkel és egyéb Valentin-napi ajándékokkal. Nézzünk meg most valami mást!

Fotókollázs-vászonkép

1101-02Csak pár fotó kell hozzá, és a Google ingyenes Picasa nevű programja. Nagyon egyszerűen összeállítható egy ilyen kollázs, és a Picasa-val a képeket akár tetszés szerint is átrendezhetjük, ha például a képkupac nevű kollázst választjuk a programban:
Picasa fotókollázs útmutató

Fotómozaik-poszter

1101-03
Fotómozaik poszter

Ha van legalább pár száz fotója a számítógépén, próbáljon meg összeállítani egy fotómozaikot az ingyenes AndreaMosaic szoftverrel! A végeredmény nagyon látványos lehet! Akkor néz ki igazán jól egy ilyen fotómozaik, amikor rengeteg képből tud válogatni a program, – tehát ha például több ezer fotót őrizgetünk a gépünkön, akkor szinte garantált a siker. A fotómozaik készítésről szóló leírásunk és a szükséges program itt található

Fotóstúdió a szekrényben

Ha nincs tárgyfotó-sátrunk, de van egy megfelelő méretű – pl. kisebb gardrób – szekrényünk, akkor ezt a szekrényt is bevethetjük tárgyak fényképezésénél. Ha sok kisebb tárgyat kell lefotóznunk, azonos megvilágításban, akkor ez nagyon praktikus megoldás.

Tárgyfotó-sátor helyett

A szekrényből ugyan ki kell pakolni a fotózáshoz, de megvan az az előnye, hogy nem foglal plusz helyet, szemben azzal a megoldással, ha kartondobozból barkácsolunk magunknak egy “fotósátrat”.

fotosator-helyett
monikasbiscuits.com - Monika's Biscuits - Homemade Biscuits, Wedding favours - Dublin

Az a legjobb, ha a szekrény ajtaja becsukható úgy, hogy külső fény nem jut be. Természetesen, a fényképezőgépet egy állványra kell rögzítenünk. A megvilágítást pedig a fényképezőgép vakujára bízhatjuk: ha felfelé irányítjuk, a szekrény felső lapjáról visszaverődő fény kellőképpen szórt lesz.

Fotóstúdió a szekrényben részletei…