Fotózzunk műholdat!

Igazi kalandos vadászatot ajánlok azoknak, akik szeretik a fotózást, és kicsit érdeklődnek a csillagászat, illetve az űrkutatás iránt.

Iridium felvillanás
Iridium felvillanás - Canon EOS 300D, ISO200, 30 sec, F 5.6 - Fotó: Rumpf Barnabás

Azt mindenki tudja – és néha látja is -, hogy a fejünk felett csak úgy hemzsegnek a műholdak. Elég egy derült, csillagos estén pár percig az eget figyelni, és jó eséllyel láthatunk egyenletes sebességgel, egyenes vonalon mozgó, halvány “csillagocskákat” az égen.

Randevú a műholdakkal

Szerencsére nem kell a véletlenre bíznunk, hogy műholdakat lássunk. Több weboldal is létezik, ahol megtudhatjuk, mikor, milyen űreszköz fog a környékünk felett áthaladni. Sőt! Megfigyelhetjük a legnagyobb, és így leglátványosabb mesterséges égitestet is, ami nem más, mint a… – nem, nem a Halálcsillag, hanem a – Nemzetközi Űrállomás, vagyis az ISS.

Ezeken a weboldalakon csak meg kell adnunk a tartózkodási helyünket, és már kapjuk is az információkat, hogy mit is érdemes megnézni. Általában este, sötétedés után, vagy hajnalban, napfelkelte előtt érdemes kimenni az ég alá. Ekkor ugyanis a Föld felett magasan keringő műholdat már (vagy még) megvilágítja a Nap fénye, de mi lent a Földön még (illetve már) árnyékban vagyunk. Természetesen, az sem árt, ha a megfigyeléskor felhőtlen az égbolt, mert e nélkül nem sok esélyünk van.

Heavens Above

Talán a legegyszerűbben használható ilyen weboldal a www.heavens-above.com címen érhető el. Itt könnyen megadhatjuk a földrajzi helyzetünket, ha a Configuration bekezdés alatt, a Current observing site kiválasztásánál, a from database-re kattintunk. Itt megkeressük az ország nevét, ahol tartózkodunk, majd kikeressük, és kiválasztjuk a települést.

Ekkor visszakerülünk a főoldalra, és a földrajzi koordinátáink megjelennek a lapon. Ha most például a Satellites alatt az ISS-re kattintunk, akkor kapunk egy táblázatot, amiből megtudhatjuk, mikor láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást. (A keringési pálya tulajdonságai miatt, vannak időszakok, amikor Magyarországról több napig nincs lehetőség a megfigyelésre, ekkor természetesen nem generálódik ez a táblázat.)

iss
A heavens-above.com-on megjelenő táblázatból megtudhatjuk, hogy mikor láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást az égen. A dátumokra kattintva részletesebb adatokat kaphatunk arra vonatkozólag, hogy mikor és merrefelé kell figyelnünk az égboltot.

Az ISS a nagy méretének, és a nem túl magas Föld körüli pályának köszönhetően nagyon fényes égi objektum. Szabad szemmel nézve, egy általában a Vénusznál is fényesebb csillagnak látszik, amely egyenletes sebességgel, néhány perc alatt vonul át az égen. Egy megfelelő távcsővel (pl. egy 15cm-es Dobson-rendszerűvel), – ha sikerül követni -, akkor szépen látható a formája is, de leginkább az óriási napelemszárnyak, amelyek egy nagy H betűt formáznak.

Iridium műholdak fotózása

A nem éppen sikersztorinak számító, Iridium szatellit-telefonrendszer több tucat Föld körül keringő műholdja, igazán hálás fotótéma. Az Iridium-flare (felvillanás vagy felfénylés) nevű jelenség nem más, mint amikor a műhold napelem táblái a Földre tükrözik a Nap fényét. Ha jó időben és jó helyen állunk, akkor ez a fény pontosan ránk vetül: egy lassan mozgó, néhány másodperc alatt nagyon fényessé váló, majd elhalványuló, csillag-szerű objektumot látunk az égen.

Ezt a jelenséget hosszabb expozíciós idővel fotózva, egy jellegzetesen elnyúlt, orsó alakú, hosszú fénycsíkot kapunk a képen. Az én fotómnál sokkal szebb képeket is láthatunk ebben a témában Ladányi Tamás weboldalán, a Galériában, a Tájképek címszó alatt. Látható, hogy a képbe belekomponálva az égi objektumokat és a földi táj elemeit is, nagyon látványos fotók készíthetők.

Ha valaki hasonló képeket szeretne készíteni, akkor először is a www.heavens-above.com oldalon utána kell néznie, hogy a környéken, mikor várható Iridium felvillanás. Az ISS megfigyelésével szemben, ez esetben a lehető legpontosabban meg kell adni a tartózkodási helyünk földrajzi koordinátáit, mivel az Iridium flare csak egy szűkebb sávban látható. (A pontos koordinátáinkat leolvashatjuk például egy GPS-ről, vagy a maps.google.com térképéről is. )

Miután pontosan megadtuk a pozíciónkat, a Heavens-Above főoldalán, a Satellites bekezdésben, az Iridium Flares alatt válasszuk ki az elkövetkező 24 órában (next 24 hrs), vagy az elkövetkező hét napban (next 7 days) várható felvillanások listáját.

iridium-fotozas-0

Válasszuk ki a listából a lehető legfényesebb felvillanást! Ehhez a táblázat harmadik oszlopában lévő értékeket kell figyelnünk (Intensity Mag). A Magnitúdó az a mértékegység, amivel a csillagászatban meghatározzák egy égi objektum fényességét. Minél kisebb ez a szám, annál fényesebb az objektum. Például a Mag 2-nél fényesebb a Mag 0, és Mag 0-nál fényesebb a Mag -3. Egy -7, -8 körüli Iridium felvillanás pedig már nagyon fényes, sokkal fényesebb, mint a bármelyik csillag az égen.

Kattintsunk a táblázatban, a kiválasztott felvillanás időpontjára (Local Time)! A betöltődő oldalon láthatjuk a részletesebb adatokat.

iridium-fotozas-1

Az At your Location alatt láthatjuk a felvillanás időpontját, alatta a fényességét, ez alatt pedig két adatot, amiből kiderül, hogy milyen irányban is kell majd figyelnünk az eget. Az Altitude értéke fokban kifejezve megadja, hogy milyen magasan lesz látható az égen a jelenség. (0° fok a horizont, 90° pedig pont a fejünk felett van.) Az Azimuth értéke pedig – szintén fokban -, az irányát jelöli. (0° az északi irány, 90° kelet, 180° dél, nyugat pedig 270°-ra van.)

A baloldali kis térkép szemlélteti azt, hogy milyen távolságban vagyunk a felvillanás sávjának középvonalától. Ha a lehető legfényesebb felvillanást szeretnénk látni, akkor el kell sétálnunk a térképen megadott középvonal valamelyik pontjába. Az itt látható esetben például 3,1 km-t kellene nyugati irányban haladnunk, hogy a legfényesebb felvillanást láthassuk. (Ekkor vetül pontosan ránk a napelemtábláról visszaverődő fénysugár.)

Ha a kiválasztott időpontban az időjárás is kedvező, és nem teljesen felhős az ég, akkor a megadott időpont előtt ki is vonulhatunk a fényképezőgépünkkel a szabad ég alá. Természetesen egy állvány is szükséges a fotózáshoz. Ha ismerjük az északi irányt, akkor akár egyetlen szögmérő segítségével beállíthatjuk a megfelelő irányba a fényképezőgépet.

Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy a megfelelő időpontban, – mondjuk 10 másodperccel a felvillanás előtt – exponálunk. Ha 30 másodperces záridőt állítunk be, akkor ebbe az időbe kényelmesen bele fog férni a teljes flare. Érdemes az exponálást távkioldóval, vagy a fényképezőgép időzítőjével indítani, hogy ne mozduljon be a kamera. (Időzítő esetén, kalkulálni kell ennek a lefutási idejével is!)

A pontos időzítés természetesen nagyon fontos. Ezt segítheti, ha a saját óránkat hozzáigazítjuk a Heavens-Above oldalon, a What time is it? menüpont alatt található órához.

Jó műhold vadászatot mindenkinek!

“Fotózzunk műholdat!” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szia!

    Lehetséges fényes nappal is látni ezeket a felvillanásokat ?

  2. Szia! Elvileg látható, ha elég fényes a felvillanás. A heavens-above.com-on, a “Daytime flares for 7 days” menüpont alatt lehet megnézni, hogy várható-e nappali Iridium flare.

  3. Sziasztok!

    Mi az a : distance to flare centre ?
    km-ben van megadva. angolul értem,
    de ide vonatkozólag mégsem értem.
    Előre is köszi.
    ja, és honnan tudom meg, mikor látni
    bolygóinkat ?

  4. Szia! Ez azt jelenti, hogy milyen messze vagy attól a sávtól, ahol a legerősebb a felvillanás. (Lásd fent a cikkben a kis térképet, a képernyőfotón. Ez esetben 3,1km-re vagyunk ettől a sávtól.) Minél távolabb vagy ettől a sávtól, annál halványabb lesz a flare.

    Azt, hogy mikor és hol láthatod az égen a bolygókat, legegyszerűbben valamilyen planetárium programban tudod megnézni. Ilyen például a Stellarium, ami ingyenes és nagyon egyszerűen kezelhető: http://www.stellarium.org/hu/

  5. Sziasztok,

    Általános iskolás fiacskáim (8 és 10 évesek ) észlelték a hétvégén egyöntetűen és szaladtak be a házba, hogy jól kivehetően egy műholdat láttak elhaladni az égen. Mire kimentünk az udvarra már nem volt sehol. Annyira élethűen leírták milyen is volt és igazi lelkesedés látszott rajtuk, hogy a kamuzást kizártnak tartom.
    Ekkor jutott eszembe, hogy gyerekkoromban én is láttam valami hasonlót, de én estefelé már. Amire emlékszem, hogy ahhoz képest, hogy milyen nagy volt eléggé hangtalanul suhant el és a képekről megszokott műhold formájú volt. Lehetséges ez ,hogy ezek ilyen alacsonyan szálljanak? Kíváncsi vagyok egy szakértő társaság véleményére.

  6. Szia!

    A műholdak vagy az űrállomás alakját szabad szemmel nem lehet látni, inkább egy csillagra hasonlítanak, attól eltekintve, hogy mozognak. Elég gyorsan haladnak az égen, pár perc és átvonulnak az égbolton. Nappal nem igazán láthatóak ezek a jelenségek (egy-két kivételtől eltekintve), de sötétedéskor és hajnalban igen.

    Lehet, hogy a Nemzetközi Űrállomást látták a gyerekek, most mellette parkol a Discovery űrsikló is, úgyhogy még fényesebb jelenség. Ha meg tudod adni az időpontot nagyjából, akkor ennek utána tudok nézni.

  7. Szia!

    Húú eléggé összefolynak a hétvégék, de inkább szombat volt és ebédidő tájt plusz minusz 1 óra. Amit magyarázott a nagyobbik, hogy azt a jellegzetes “szárnyat” ami olyan rácsos fel lehetett ismerni. (Gondolom valami napelem dolog lehet) Kösz előre is, hogy ilyen amatőr kérdésre egyáltalán mozdultál

  8. Ja, és Győr és Vas megye szélén vagyunk már ha ez egyátalán számít ebben.

  9. Szia!

    Akkor gyakorlatilag a műholdakat és az űrállomást kizárhatjuk, mert ezeket a nappali órákban nagyon nehéz észlelni, még távcsővel is.

    Abból, hogy részleteket is láttak rajta, arra gondolok, hogy inkább valamilyen nem szokványos formájú repülőgép lehetett, pl. egy régi kéttörzsű gép, vagy valami hasonló. (A repülőgépek hangját el tudja “vinni” a szél, ha éppen úgy mozog a levegő.)

  10. Bocs, hogy beleszólok a dologba. Először is köszi a blogot. Klassz!! Ha valakit komolyabban érdekel a műholdvadászat, javaslom töltse le a Stellarium 10.6-es verzioját. Abban isszonytosan sok műhold részletes adatát megtudhatják valós időben.Elöre is tekerheti az időt és akkor fel is kszülhet az észlelésre.Sok sikert a vadászathoz!

  11. Szia! A Stellarium tényleg nagyon jó planetáriumprogram, én is használom, de a műholdas funkciókat (plugin?) nem próbáltam még.

  12. Kedves barnabás!Igen a plugin részben keresendő azt hiszem. Nálam bővítmények fülecske alatt van.

  13. Kedves Tamás, kipróbáltam, működik! Kösz szépen!

  14. Háááááát ez nagyon pazar volt! Megnéztem ! Mint egy hullócsillag, lassított felvételben. Nagyon erősen felfénylett. megérte ébren maradni. Hát nagyon köszönöm az ötletet, meg a segítséget!!!

  15. 🙂 úgy néz ki, most még pár napig tiszta égbolt lesz, érdemes a fotózást is megpróbálni!

  16. Ezekhez a klassz felvételekhez azért nem árt egy hi tech kamera, ami sajna nekem nincs. De azért igyekszek nagyon.

  17. Utolag,visszamenőleg is meg lehet tudni,mit fotóztam?Szerintem az ISS-t tavaly Junius-ban Holdfogyatkozáskor,de nem vok benne biztos:/

  18. Igen ,köszönöm,21.41 kor Ény-i égbolt.akkor jól láttam.KÖSZÖNÖM

  19. É kelei…bocs.Jo az oldal,igy már tudom mikor látom.Még egyszer köszi

  20. Szia!
    2016.08.27
    Éjjel 23óra magasságában az erkélyről láttam,műholdakat(?)
    Elég gyakran látok,láttam eddig ami olyan mint egy csillag és egyenletesen halad az égbolton.
    De amit(ket) most láttam,nem tudom hovatenni.
    Alakzatban voltak,legalább tíz amelyik elől haladt annak háromszög alakja volt ami utánna,függőleges egyenetlen vonal alakja és kicsit távolabb egy-egy magányos.
    Erről tudnál nekem mondani vmit?
    Nagyon érdekes!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.