Mi az a dpi?

Azzal kezdeném, hogy általában aki a dpi-t emlegeti, az tulajdonképpen a ppi-re gondol. Valamikor keveredni kezdett a két rövidítés, és ma már sokan dpi-t mondanak, akkor is, ha a ppi-ről (pixel per inch) van szó. Ahogy ez esetben is.

 

Mire is jó ez a ppi?

A gyakorlatban a ppi segít megítélni, hogy ha a digitális fotót szeretnénk egy adott méretben kinyomtatni, akkor abban a méretben megfelelő lesz-e a minősége (nem lesz-e túl “pixeles”).

De, ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, mindenképpen tudnunk kell a kép pixelben kifejezett méretét, vagyis, hogy hány képpontból áll (pl. 3000×2000 pixel).

Nézzünk egy példát! Itt van egy fotó, ami 540 x 360 pixel méretű:

Girl running across field

 

Mondjuk, hogy egy olyan posztert szeretnénk a képről készíttetni, aminek a hosszabbik oldala 90cm hosszú, – vagyis kb. 36 inch. Nézzük a digitális fotó esetén is a hosszabbik oldalt, ez ugye 540 pixel. Így ebben az esetben a felbontás:

540 pixel / 36 inch = 15 ppi

(Ez a 15 ppi bizony nem sok. Ha a Photoshopban többszörösére növeljük is a kép felbontását, akkor is nagyon gyenge képminőséget kapnánk 90x60cm-es méretnél.)

Ennyi a ppi lényege. Egy digitális kép pixelben mért mérete és a tervezett nyomtatási méret ismeretében kapunk egy arányszámot, amiből látjuk, hogy nem lesz-e túl “pixeles” – vagyis rossz minőségű – a nyomat, ha ebben a tervezett méretben készítjük el.

Persze ha van egy jobb képszerkesztő programunk (pl. Photoshop, vagy az ingyenes GIMP), akkor nem kell számolgatnunk, egyszerűen megnézzük, hogy a szoftver milyen mérethez, milyen ppi értéket mutat az adott fotóra.

 

Mekkora ppi érték az, ami már jó minőségűnek mondható?

Hogy ezek a különböző ppi értékek nagyjából mondjanak is a számunkra valamit, íme pár adat:

  • 300-350 ppi felbontást használnak a színes magazinokban, a képeslapokon, vagyis olyan kiadványoknál, ahol viszonylag kisebb méretben, de nagyon jó minőségben kell fotókat bemutatni.
  • 150-200 ppi megfelelő a kisebb plakátokhoz, amiket nem kézben tartva nézünk, hanem már kicsi távolabbról.
  • 70-100 ppi megfelelő egy nagyobb poszterhez, amit jellemzően pár lépés távolságról nézünk.

 

Ami igazán lényeges

Tehát ami igazán fontos, hogy hány képpontból áll a fotónk, vagyis mekkora a pixelben kifejezett mérete (pl. 3000×2000 pixel). A közhiedelemmel ellentétben az, hogy egy képfájl 300 vagy 72 ppi-s, nem jelenti azt, hogy jobb vagy rosszabb a minősége. Amikor egy digitális fotót elektronikus formában tárolunk a számítógépen vagy a memóriakártyán, akkor ez a képfájl lehet 300 ppi-s, 72 ppi-s, vagy akármennyi amennyit “rámondunk”! 

írta: Rumpf Barnabás – PosterShop.hu

(*A dpi – dot per inch – a nyomtatókra vonatkozó adat, ami megmutatja, hogy egy hüvelyken belül, hány kis festék pontot tud elhelyezni a papíron. És ez nem egyenlő a létrehozott kép felbontásával, a ppi-vel!)