‘képfeldolgozás’ kategória archívum

  • Mi az a dpi?

    Azzal kezdeném, hogy általában aki a dpi-t emlegeti, az tulajdonképpen a ppi-re gondol. Valamikor keveredni kezdett a két rövidítés, és ma már sokan dpi-t mondanak, akkor is, ha a ppi-ről (pixel per inch) van szó. Ahogy ez esetben is.

     

    Mire is jó ez a ppi?

    A gyakorlatban a ppi segít megítélni, hogy ha a digitális fotót szeretnénk egy adott méretben kinyomtatni, akkor abban a méretben megfelelő lesz-e a minősége (nem lesz-e túl “pixeles”).

    De, ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, mindenképpen tudnunk kell a kép pixelben kifejezett méretét, vagyis, hogy hány képpontból áll (pl. 3000×2000 pixel).

    Nézzünk egy példát! Itt van egy fotó, ami 540 x 360 pixel méretű:

    Girl running across field

     

    Mondjuk, hogy egy olyan posztert szeretnénk a képről készíttetni, aminek a hosszabbik oldala 90cm hosszú, – vagyis kb. 36 inch. Nézzük a digitális fotó esetén is a hosszabbik oldalt, ez ugye 540 pixel. Így ebben az esetben a felbontás:

    540 pixel / 36 inch = 15 ppi

    (Ez a 15 ppi bizony nem sok. Ha a Photoshopban többszörösére növeljük is a kép felbontását, akkor is nagyon gyenge képminőséget kapnánk 90×60cm-es méretnél.)

    Ennyi a ppi lényege. Egy digitális kép pixelben mért mérete és a tervezett nyomtatási méret ismeretében kapunk egy arányszámot, amiből látjuk, hogy nem lesz-e túl “pixeles” – vagyis rossz minőségű – a nyomat, ha ebben a tervezett méretben készítjük el.

    Persze ha van egy jobb képszerkesztő programunk (pl. Photoshop, vagy az ingyenes GIMP), akkor nem kell számolgatnunk, egyszerűen megnézzük, hogy a szoftver milyen mérethez, milyen ppi értéket mutat az adott fotóra.

     

    Mekkora ppi érték az, ami már jó minőségűnek mondható?

    Hogy ezek a különböző ppi értékek nagyjából mondjanak is a számunkra valamit, íme pár adat:

    • 300-350 ppi felbontást használnak a színes magazinokban, a képeslapokon, vagyis olyan kiadványoknál, ahol viszonylag kisebb méretben, de nagyon jó minőségben kell fotókat bemutatni.
    • 150-200 ppi megfelelő a kisebb plakátokhoz, amiket nem kézben tartva nézünk, hanem már kicsi távolabbról.
    • 70-100 ppi megfelelő egy nagyobb poszterhez, amit jellemzően pár lépés távolságról nézünk.

     

    Ami igazán lényeges

    Tehát ami igazán fontos, hogy hány képpontból áll a fotónk, vagyis mekkora a pixelben kifejezett mérete (pl. 3000×2000 pixel). A közhiedelemmel ellentétben az, hogy egy képfájl 300 vagy 72 ppi-s, nem jelenti azt, hogy jobb vagy rosszabb a minősége. Amikor egy digitális fotót elektronikus formában tárolunk a számítógépen vagy a memóriakártyán, akkor ez a képfájl lehet 300 ppi-s, 72 ppi-s, vagy akármennyi amennyit “rámondunk”! 

    írta: Rumpf Barnabás - PosterShop.hu

    (*A dpi – dot per inch – a nyomtatókra vonatkozó adat, ami megmutatja, hogy egy hüvelyken belül, hány kis festék pontot tud elhelyezni a papíron. És ez nem egyenlő a létrehozott kép felbontásával, a ppi-vel!)

    2011.11.18 / no responses / Category: képfeldolgozás

  • Raw Therapee 3.0 – Ezt már szeretem!

    A néhány hete megjelent ingyenes raw-feldolgozó új kiadása igazán jól sikerült. Biztos vagyok benne, hogy mostantól sokaknak jelent majd alternatívát az Adobe Lightroom helyett.

    A korábbi Raw Therapee-kat előbb-utóbb mindig töröltem a gépemről, mert sajnos bőven voltak gyenge pontok, ami miatt nem volt igazán használható. Az új verziót viszont minél jobban megismerem, annál jobban kedvelem.

    raw-therapee-3-a

    Raw Therapee 3

    Tovább »

    2011.08.16 / no responses / Category: Nincs kategorizálva, képfeldolgozás

  • Így is növelhetjük digitális fényképezőgépünk felbontását és látószögét

    Milyen jó lenne egy még nagyobb felbontású fényképezőgép! Meg hozzá egy új, még nagyobb látószögű objektív… De amíg nincs, bizonyos helyzetekben alkalmazhatjuk az alábbi módszert.

    Az egész csupán annyiból áll, hogy egy kicsit panorámafotós fejjel kell gondolkodni. Ha például egy kisebb téren fotózunk, és nem fér bele a képbe az egész templomtorony, akkor fotózzuk le néhány, egymást átfedő képként, amit majd otthon összeillesztünk a számítógéppel!

    Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva

    Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva. (Huginnal készült, automatikus módban)

    Aki még nem próbálkozott panorámafotó készítéssel ilyen módon, az talán tart az összeillesztés macerásnak gondolt folyamatától, de valójában ez nem egy túl bonyolult művelet. Főleg, amióta a Photoshop ezt játszva elvégzi. De ingyenes szoftver is létezik, ami akár teljesen automatikusan összeilleszti a fotókat. (Ilyen például a Hugin nevű panorámaszoftver.) A fent leírt példához hasonló esetekben ráadásul csak néhány felvételt kell összeállítani egy képpé, tehát még egyszerűbb a dolgunk.

    Persze akciójeleneteket nem tudunk így lefényképezni, de egy épület fotózásánál, természetfotóknál minden további nélkül alkalmazhatjuk ezt az egyszerű módszert.

    Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panrámaszoftverek

    Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panorámaszoftverek

    Nem utolsó szempont az sem, hogy a kész fotó felbontása magasabb lesz, mint egy egykockás felvételé, így jóval nagyobb papírképet, vagy akár egy nagy posztert is készíthetünk a képről. Ha például egy 6 megapixeles géppel készítünk egy négy felvételből összeálló képet, az a szükséges átfedéseket is beleszámolva kb. 10-15 megapixeles kép lesz! És ekkor még mindig csak négy képpel kell foglalkoznunk a későbbi számítógépes összeállítás során.

    Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ilyen módon történő képillesztések során, az egyes képeken különböző perspektivikus (és egyéb) torzításokat kell végrehajtania a panoráma szoftvereknek, ami a képek élességét egy picit ronthatja. Viszont ha azt vesszük, hogy egy gyengébb minőségű nagylátószögű objektív valószínűleg életlen képet adna a képszéleken, akkor azzal szemben a panorámafotós technika akár jobb leképezést is adhat.

    2011.03.23 / 2 responses / Category: fotós tippek, képfeldolgozás

  • Szó-képek: Word mosaic

    Legutóbb, amikor az ASCII-art képekkel kapcsolatban nézelődtem a neten, akkor találtam rá ezekre a portrékra: http://neoformix.com/2008/WordPictures.html Első látásra hasonlítanak a Textaizer Pro-val készíthető, szövegekből összeálló képekre. De csak első látásra.

    Egyik-másik kép ezek közül úgy néz ki, mint egy jobbfajta tipográfiai plakát. Mivel imádom betűket és a tipográfiát, azonnal nyomozni kezdtem, hogyan és mivel lehet ilyen képeket készíteni. Sajnos azt kellett látnom, hogy egyelőre erre “kész” program nem található, de legalább is publikus szoftver nem. Innen kezdve már igazi kihívás volt a dolog…

    doors-morrison-word-mosaic

    Ez már saját munka. A szenvedés a Processinggel meghozta az eredményt

     

    Tovább »

    2010.07.31 / no responses / Category: képfeldolgozás

  • ASCII art – képek, betűkből és számokból

    Jó harminc éve, iskolás korom elején lehetett, amikor Apám bevitt magával a Soproni Egyetemre, ahol a fél termet elfoglaló számítógépeket mutatta meg. Az ott dolgozók, egy jókora méretű leporellóval próbáltak elkápráztatni, amin személyesen Miki Egér volt látható. Az egész kép számokból és betűkből állt össze.

     

    monroe-textaizer

    Egy egészen friss ASCII Art kép - pontosabban Text Mosaic -, ami egy 100x100cm-es vászonképhez készült. Tulajdonképpen egy olvasható szövegfolyamból áll össze a portré. A kész képen a legapróbb betűk kb. akkorák lesznek, mint egy normál újságcikk betűi.

     

    Emlékszem, volt a falon egy Louis Armstrong kép, és még néhány más portré, mind ezzel a technikával elkészítve. Akkoriban ez lehetett a számítástechnikusok között a sláger, illetve így tudták bemutatni a laikusoknak – a rektortól a takarítónőig -, hogy milyen nagyszerű dolog a számítástechnika.

    A régi nyomtatók többnyire csak számok és betűk megjelenítésére voltak képesek, így alakult ki ez a jellegzetes, pop-art-szerű képi világ. Valószínű, hogy ma egy iPhone-on az ébresztőóra funkcióra nagyobb számítási kapacitás áll rendelkezésre, mint azokon a bútor méretű számítógépeken együttesen, de a betűkből, számokból összeállított képek nem vesztettek a varázsukból. Ez az ASCII art.

    Tovább »

    2010.07.07 / 8 responses / Category: képfeldolgozás

  • A legjobb ingyenes grafikai programok

    Aki főállásban grafikával vagy képfeldolgozással foglalkozik, annak nem igazán van más választása, mint a nagy szoftvercégek, drága termékeinek a használata.  De mi van akkor, ha csak néha lenne szükségünk egy ilyen programra, és/vagy nem akarunk százezreket költeni rájuk? Van egyáltalán alternatíva?

     

    ingyenes-szoftverek

    Egy ingyenes képszerkesztő: a GIMP

    A Photoshop, az Illustrator, az InDesign és még  néhány alkalmazás, gyakorlatilag szabvánnyá vált a maga kategóriájában. Általában borsos áruk ellenére is megéri beszerezni, ha a mindennapi munkához szükségesek ezek a szoftverek. Tény, hogy kezelhetőségben, termelékenységben nem sok kihívójuk akad. Igazi kiforrott, profi termékek, és az áruk is ennek megfelelő.

    Van azonban néhány feltörekvőben lévő ingyenes szoftver is, amelyeket már évek óta fejlesztenek, és az újabb és újabb kiadások egyre ígéretesebbek. Nézzünk meg ezek közül néhányat!

    Tovább »

    2010.05.13 / 7 responses / Category: képfeldolgozás

  • Fotók vágása – gyorsan és sokat!

    Van egy remek ingyenes kis Windows program, a Cropper, amely semmi mást nem tud, mint fotókat vágni. De minek is egy ilyen szoftver a gépünkre, amikor a Photoshopban, vagy bármely más képszerkesztőben egyszerűen megvághatjuk a digitális fotóinkat?

     

    cropper-fotomozaik1

    Rossz képkivágások, levágott fejek egy fotómozaikban

    Ha például egy fotómozaikot készítünk, akkor az egyetlen biztos módja a mozaikcellákból félig kilógó fejek elkerülésének, hogy előre megvágjuk a mozaikot alkotó fotókat. Pontosan olyan alakúra, mint a mozaikunk kis négyzetei, vagy téglalapjai.

    De ha több száz fotót kell megvágnunk, akkor az összetett képszerkesztő programokkal nagyon nehézkes a munka: megnyitni, kivágni, elmenteni… stb., stb… újra és újra. (Persze, ha profik vagyunk, írhatunk Photoshop action-öket, amik a kezünk alá dolgoznak. De még úgy sem lesz olyan egyszerű a munka, mint a Cropperrel.)

    Tovább »

    2010.04.20 / no responses / Category: képfeldolgozás

  • Fotómozaik – cégeknek is

    Évfordulókra, születésnapokra telitalálat fotómozaikot ajándékozni. Ezt magam is tapasztaltam már, és a postershop.hu-nál szintén számtalan visszajelzést kaptunk, ami ezt igazolja. De egy cég is készíttethet reklám-, illetve PR-célokra fotómozaikot.

    A postershop.hu-nál többször készítettünk például olyan mozaikképet, ami távolabbról nézve egy cég logóját ábrázolta, de közelebbről megvizsgálva láthatóvá vált, hogy tulajdonképpen rengeteg pici termékfotó került egymás mellé, megfelelő elrendezésben.

    Tovább »

    2010.03.30 / no responses / Category: képfeldolgozás

  • Dynamic Auto-Painter –
    fotóból impresszionista festmény

    Milyen szerencse, hogy 150 éve még nem volt számítógép! Ha lett volna, akkor a nagy impresszionisták talán meg sem festik korszakalkotó képeiket. Hiszen Monet-nak is biztosan azt mondták volna: “De hát Claude, ilyen képet az Auto-Painterrel is csinálok, három kattintással!”

    És valóban, most másfél évszázad múltán úgy tűnik, hogy a híres impresszionista festményekhez egészen hasonló képeket készíthetünk kedvenc fotónkból, mindössze néhány kattintással. A Dynamic Auto-Painter (DAP) nevű program ugyanis elképesztően élethű módon utánozza néhány híres művész stílusát.

    Monet stílus

    Nem kell értenünk a számítógépes grafikához sem, a program automatikusan fest

    Tovább »

    2010.02.17 / 4 responses / Category: képfeldolgozás

  • Az életteli fekete-fehér fotók trükkje

    Mi sem egyszerűbb annál, minthogy egy jó fekete-fehér képet készítsünk - gondolhatnánk. Hiszen minden képfeldolgozó program, egy kattintással készít nekünk szürkeárnyalatos képet a színes fotónkból (Convert to Grayscale és társai). De persze mint minden, ez sem annyira egyszerű, mint először gondolnánk. Szerencsére…

    A probléma ott kezdődik, hogy ha egyszerűen szürkeárnyalatos képpé alakítunk egy színeset, akkor gyakran igen “lapos” fotót kapunk. Sokszor a fő téma beleolvad a háttérbe, esetleg nem is elég kontrasztos a képe:

    fekete-feher-konverzio1

    Itt a piros, hol a piros? A piros rózsa elveszik a zöld háttérben, ha egyszerűen csak fekete-fehér (szürkeárnyalatos) módba alakítjuk a képet

    Tovább »

    2009.11.30 / 1 response / Category: képfeldolgozás

Szerencsére a munkám a hobbim is egyben: képekkel, fotókkal foglalkozom, megpróbálom azokból kihozni a legjobbat. Ha pedig valami érdekes dologgal találkozom a digitális képalkotás területén, arról itt írok.

Rumpf Barnabás

Hasznos linkek:

Legnépszerűbb bejegyzések:

Legutóbbi kommentek: