Mire is jó ez a ppi?

A gyakorlatban a ppi segít megítélni, hogy ha a digitális fotót szeretnénk egy adott méretben kinyomtatni, akkor abban a méretben megfelelő lesz-e a minősége (nem lesz-e túl “pixeles”).

De, ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, mindenképpen tudnunk kell a kép pixelben kifejezett méretét, vagyis, hogy hány képpontból áll (pl. 3000×2000 pixel).

Nézzünk egy példát! Itt van egy fotó, ami 540 x 360 pixel méretű:

Mondjuk, hogy egy olyan posztert szeretnénk a képről készíttetni, aminek a hosszabbik oldala 90cm hosszú, – vagyis kb. 36 inch. Nézzük a digitális fotó esetén is a hosszabbik oldalt, ez ugye 540 pixel. Így ebben az esetben a felbontás:

540 pixel / 36 inch = 15 ppi

(Ez a 15 ppi bizony nem sok. Ha a Photoshopban többszörösére növeljük is a kép felbontását, akkor is nagyon gyenge képminőséget kapnánk 90×60cm-es méretnél.)

Ennyi a ppi lényege. Egy digitális kép pixelben mért mérete és a tervezett nyomtatási méret ismeretében kapunk egy arányszámot, amiből látjuk, hogy nem lesz-e túl “pixeles” – vagyis rossz minőségű – a nyomat, ha ebben a tervezett méretben készítjük el.

Persze ha van egy jobb képszerkesztő programunk (pl. Photoshop, vagy az ingyenes GIMP), akkor nem kell számolgatnunk, egyszerűen megnézzük, hogy a szoftver milyen mérethez, milyen ppi értéket mutat az adott fotóra.

Mekkora ppi érték az, ami már jó minőségűnek mondható?

Hogy ezek a különböző ppi értékek nagyjából mondjanak is a számunkra valamit, íme pár adat:

• 300-350 ppi felbontást használnak a színes magazinokban, a képeslapokon, vagyis olyan kiadványoknál, ahol viszonylag kisebb méretben, de nagyon jó minőségben kell fotókat bemutatni.
• 150-200 ppi megfelelő a kisebb plakátokhoz, amiket nem kézben tartva nézünk, hanem már kicsi távolabbról.
• 70-100 ppi megfelelő egy nagyobb poszterhez, amit jellemzően pár lépés távolságról nézünk.

Ami igazán lényeges

Tehát ami igazán fontos, hogy hány képpontból áll a fotónk, vagyis mekkora a pixelben kifejezett mérete (pl. 3000×2000 pixel). A közhiedelemmel ellentétben az, hogy egy képfájl 300 vagy 72 ppi-s, nem jelenti azt, hogy jobb vagy rosszabb a minősége. Amikor egy digitális fotót elektronikus formában tárolunk a számítógépen vagy a memóriakártyán, akkor ez a képfájl lehet 300 ppi-s, 72 ppi-s, vagy akármennyi amennyit “rámondunk”! 

írta: Rumpf Barnabás - PosterShop.hu

(*A dpi – dot per inch – a nyomtatókra vonatkozó adat, ami megmutatja, hogy egy hüvelyken belül, hány kis festék pontot tud elhelyezni a papíron. És ez nem egyenlő a létrehozott kép felbontásával, a ppi-vel!)

A korábbi Raw Therapee-kat előbb-utóbb mindig töröltem a gépemről, mert sajnos bőven voltak gyenge pontok, ami miatt nem volt igazán használható. Az új verziót viszont minél jobban megismerem, annál jobban kedvelem.

Raw Therapee 3

Az elmúlt időszakban a Capture One 4-es kiadását használtam, így leginkább ezzel a programmal tudom összehasonlítani a Raw Therapee-t. A Capture One nagyjából az Adobe Lightroom-nak megfelelő tudású, profi program: gyors, nagyon jók az előre beállított sablonok, sokszor csak minimálisan kell “belenyúlni” a fotókba, annyira jó a program által automatikusan létrehozott kép.

Viszont a Capture One és a Lightroom is drága szoftver, a hivatásos fotósok költségvetésébe belefér, de egy amatőr fotós előbb vesz százezer forintból egy új objektívet, mint egy szoftvert. A Capture One ráadásul utólag nem ad támogatást a már kiadott verziókhoz, így az új fényképezőgépek raw fájljait általában nem is tudja megnyitni. Sőt: a szoftverkalózkodás elleni harc jegyében(?), a Capture One maximum háromszor telepíthető, így ha gyakran újratelepítjük a számítógépünket, akkor hamar raw-feldolgozó nélkül maradunk, hiába költöttünk rá…

Na, de ez a bejegyzés, most a Raw Therapee-ról szól. Mit tud a program? Azt hiszem, tulajdonképpen mindent, amit a már említett raw-feldolgozó nagyágyúk. A nagy különbség, hogy itt kevésbé dolgozik a kezünk alá a program, muszáj alaposan megismerni, hogy minden fotó esetén jó eredményt kapjunk.

De hosszú távon mindenképpen meghálálja a befektetett időt, ha megértjük az egyes eszközök hatását, és megtapasztaljuk, hogy például mennyire más hangulatú képet kapunk, ha a Lab-görbén módosítjuk a tónusokat, a “sima” tónusgörbe helyett. Előbb utóbb így eljutunk oda, hogy ránézve egy nyers képre, azonnal tudjuk melyik eszközre lesz szükség, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle.

Egy adott feladatot – például egy kép világosítását -, kb. egy tucat különböző módon elvégezhetünk, és az egyik megoldás nem feltétlenül jobb vagy rosszabb a másiknál, hanem egyszerűen csak más. Éppen ez a szép a raw-feldolgozásban, vagyis hogy egyetlen eredeti képből, sokféle végeredmény születhet. Szerintem ez is a fotózás része.

Minden megtalálható, ami a "digitális negatívok" feldolgozásához kell

Aki fotózáskor raw-ba menti a képeit, az azért is teszi, mert a lehető legjobb képminőséget szeretné elérni. A Raw Therapee gyönyörűen kihozza az apró részleteket is. Nagyon jó például az RL Dekonvolúciós képélesítés, és a színzaj csökkentése. Többféle módon javíthatjuk a kiégett csúcsfényeket, és a túl sötét árnyékokat is.

A munkaidőm egy részét a PosterShop.hu-nál készülő, nagyméretű poszterek, vászonképek nyomtatás előtti képszerkesztése tölti ki. Egy nagyméretű fotón minden apró képhiba látszik, emiatt ilyenkor óriási előnye van a raw formátumnak, ami sokkal tágabb teret enged a képkorrekcióknak, szemben azzal, amikor például jpg-be menti a fényképezőgép a fotókat.

Szóval, mindenképpen ajánlom kipróbálásra a Raw Therapee-t a raw formátum híveinek, biztos lesznek köztük jó páran, akik maradnak ennél a programnál. A kísérletezgetéshez egy kis tipp: érdemes kipróbálni a különböző előre programozott “feldolgozási beállításokat”, és közben megfigyelni, hogy milyen beállításoktól lett a kép olyan, amilyen.

Azt még hadd jegyezzem meg, külön öröm, hogy a program eredeti szerzője magyar, Horváth Gábornak hívják. A Raw Therapee ma már nyílt forráskódú, és a 3-as verzió egy kisebb nemzetközi csapat munkájának az eredménye.

http://www.rawtherapee.com/

Az egész csupán annyiból áll, hogy egy kicsit panorámafotós fejjel kell gondolkodni. Ha például egy kisebb téren fotózunk, és nem fér bele a képbe az egész templomtorony, akkor fotózzuk le néhány, egymást átfedő képként, amit majd otthon összeillesztünk a számítógéppel!

Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva. (Huginnal készült, automatikus módban)

Aki még nem próbálkozott panorámafotó készítéssel ilyen módon, az talán tart az összeillesztés macerásnak gondolt folyamatától, de valójában ez nem egy túl bonyolult művelet. Főleg, amióta a Photoshop ezt játszva elvégzi. De ingyenes szoftver is létezik, ami akár teljesen automatikusan összeilleszti a fotókat. (Ilyen például a Hugin nevű panorámaszoftver.) A fent leírt példához hasonló esetekben ráadásul csak néhány felvételt kell összeállítani egy képpé, tehát még egyszerűbb a dolgunk.

Persze akciójeleneteket nem tudunk így lefényképezni, de egy épület fotózásánál, természetfotóknál minden további nélkül alkalmazhatjuk ezt az egyszerű módszert.

Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panorámaszoftverek

Nem utolsó szempont az sem, hogy a kész fotó felbontása magasabb lesz, mint egy egykockás felvételé, így jóval nagyobb papírképet, vagy akár egy nagy posztert is készíthetünk a képről. Ha például egy 6 megapixeles géppel készítünk egy négy felvételből összeálló képet, az a szükséges átfedéseket is beleszámolva kb. 10-15 megapixeles kép lesz! És ekkor még mindig csak négy képpel kell foglalkoznunk a későbbi számítógépes összeállítás során.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ilyen módon történő képillesztések során, az egyes képeken különböző perspektivikus (és egyéb) torzításokat kell végrehajtania a panoráma szoftvereknek, ami a képek élességét egy picit ronthatja. Viszont ha azt vesszük, hogy egy gyengébb minőségű nagylátószögű objektív valószínűleg életlen képet adna a képszéleken, akkor azzal szemben a panorámafotós technika akár jobb leképezést is adhat.

Egyik-másik kép ezek közül úgy néz ki, mint egy jobbfajta tipográfiai plakát. Mivel imádom betűket és a tipográfiát, azonnal nyomozni kezdtem, hogyan és mivel lehet ilyen képeket készíteni. Sajnos azt kellett látnom, hogy egyelőre erre “kész” program nem található, de legalább is publikus szoftver nem. Innen kezdve már igazi kihívás volt a dolog…

Ez már saját munka. A szenvedés a Processinggel meghozta az eredményt

Word Mosaic, Word Portrait

Sok próbálkozás és kísérletezés után, végül a Processing-ben sikerült egy megfelelő programot készíteni, ami már egészen jó eredményt ad. A kiindulási alap ez a Processing sketch volt.

Közelebbről nézve látható, hogy ezek – a word mosaic-nak, vagy word portrait-nek - nevezett képek, úgy állnak össze, hogy az egyes szavak mérete és színe (vagy árnyalata) nagyjából igazodik az adott képterület világosságához, illetve a részletek finomságához. Mindezt úgy, hogy a feliratok sehol sem kerülnek átfedésbe egymással!

Ez az én képeimnél úgy működik, hogy a Photoshopban jól előkészített, és 3-4 árnyalatra “lebutított” fotót, több lépésben dolgozom fel Processingben. A kép 3-4 fázisban (árnyalatonként) készül, majd visszatérve a Photoshopba, rétegek segítségével egyesítem ezeket.

Nagyon el tudok képzelni ilyen képeket könyvborítókon vagy plakátokon, ahogy az Obama-kampányban alkalmazták is. Például az is könnyen megoldható, hogy a könyv címe nagy méretben szerepeljen a képen, a többi szó pedig véletlenül ismétlődjön kisebb méretben. (Ahogy a fenti Morrison portrén a Hello és a The Doors feliratok uralják a képet.)

Szóval ha valaki ilyen grafikát szeretne – könyvének borítójára, CD-borítóra, plakátra, magazin címlapra -, bátran keressen meg: rumpf@postershop.hu

Végül egy kis hazai

Széchenyi István portréja, két verzióban. Sötét alapon, illetve blokk betűkkel könnyebb karakteres - haha, szó szerint! - és felismerhető képet készíteni, de mint látható, nincsenek megkötések:

Széchenyi word mosaic - A Gróf és a Széchenyi szavak "kézzel" kerültek a képre, majd hagytam, hogy a Processing elvégezze a munka nehezét

Az apró betűs rész

Ugyanaz a kép, más betűtípussal, sötét alapon

A 9-es szám felelős a szem csillogásáért

És ráadásként egy Puskás-portré a Flickr-galériánkban: http://www.flickr.com/photos/postershophu/4839370813/

Szöveg és kép: Rumpf Barnabás

Egy egészen friss ASCII Art kép - pontosabban Text Mosaic -, ami egy 100x100cm-es vászonképhez készült. Tulajdonképpen egy olvasható szövegfolyamból áll össze a portré. A kész képen a legapróbb betűk kb. akkorák lesznek, mint egy normál újságcikk betűi.

Emlékszem, volt a falon egy Louis Armstrong kép, és még néhány más portré, mind ezzel a technikával elkészítve. Akkoriban ez lehetett a számítástechnikusok között a sláger, illetve így tudták bemutatni a laikusoknak – a rektortól a takarítónőig -, hogy milyen nagyszerű dolog a számítástechnika.

A régi nyomtatók többnyire csak számok és betűk megjelenítésére voltak képesek, így alakult ki ez a jellegzetes, pop-art-szerű képi világ. Valószínű, hogy ma egy iPhone-on az ébresztőóra funkcióra nagyobb számítási kapacitás áll rendelkezésre, mint azokon a bútor méretű számítógépeken együttesen, de a betűkből, számokból összeállított képek nem vesztettek a varázsukból. Ez az ASCII art.

Ma már nagyon egyszerűen készíthetünk ilyen képeket – fotók alapján -, mivel rengeteg program található az interneten ebben a témában.

Ilyen egy klasszikusnak mondható ASCII art kép. Fehér alapon fekete karakterek, ahogy az ősidőkben, a leporellókon is volt.

Online ASCII art alkalmazások

Az első próbálkozásainkhoz megfelelőek az interneten található (a weboldalakon futó) alkalmazások is. Ha ezeket használjuk, akkor nem kell telepítenünk semmilyen új szoftvert a számítógépünkre, hogy kipróbáljuk az ASCII kép készítést.

Az egyik legegyszerűbben használható ilyen oldalt a photo2text.com címen találjuk. Csak fel kell töltenünk egy fotót, és az átalakítás egy kattintással megtörténik. Amikor az oldal nick nevet kér, annak gyakorlatilag csak az elmentendő ASCII kép elnevezésére van hatása, tehát regisztráció nem szükséges az oldalon. Az elmentett képet – ami tulajdonképpen egy szövegfájl lesz -, megnyithatjuk például a Windows Notepad (Jegyzettömb) programjával.

Az online szolgáltatások hátránya, hogy meglehetősen korlátozottak a beállítási lehetőségek, és ez a photo2text.com-ra is igaz. Egyszerű, kontrasztos képekkel érdemes próbálkozni, mint amilyen a fenti Marylin Monroe portré is.

ASCII Generator dotNET

Ezt a programot ingyenesen letölthetjük és telepíthetjük a számítógépünkre. (Windows alatt fut, és kell hozzá a Microsot .NET Framework kiegészítő.) Rengeteg beállítási lehetőséget találunk benne, így a kép méretétől a betűtípusig, szinte mindent meghatározhatunk, ráadásul a módosítások eredményét valós időben láthatjuk is a képernyőn.

Ez a program már színes ASCII képek generálására is képes, úgy, hogy a képet alkotó egyes betűk illetve egyéb karakterek színe, a kiindulási fotó színeit adják vissza. A létrehozott képeket xhtml-oldalként, vagy akár képfájlként is elmenthetjük. Utóbbi megoldással az ASCII képek nyomtatása gyakran egyszerűbb.

Textaizer Pro

Ennek a programnak a készítője már kicsit továbbgondolta a lehetőségeket, így többféle módon is rekonstruálhatunk egy fotót, karakterekből összeállítva.

A feljebb már bemutatott ASCII art-on túl, például készíthetünk olyan pop-art stílusú képeket is, ahol a látvány egy olvasható, folytonos szövegből áll össze. Ezt a technikát Text Mosaic-nak nevezi a program, és ha ezt futtatjuk le, akkor az eredeti fotó tónusait a szöveg betűmérete adja vissza.

Így például kedvenc regényünk pár oldalnyi szövegéből készíthetünk egy olyan képet, amely az író portréját ábrázolja. A cikk elején látható lila Marilyn Monroe portré is így készült, - a wikipedia róla szóló bejegyzésének szövegét hívtam be a programba, ebből áll össze a kép. (A színezés már Photoshop-ban készült.)

Marilyn Monroe életrajz 1 x 1 méteren, vászonképen

Ha ilyen Text Mosaic-ot készítünk, akkor elsőként a Size multiplier értékét érdemes a maximumra állítani, majd a Font size, Line distance és egyéb értékekkel kísérletezni. Így egy nagyfelbontású kép lesz a végeredmény, amin az apró betűk is olvashatóak lesznek, és akár poszter vagy vászonkép is készíthető belőle a postershop.hu-n. (A File menüpont, Save picture opciójával érdemes elmenteni az ilyen képeket, mégpedig tif formátumban.)

Igazán látványos pop-art képek készíthetőek a Textaizerrel, és ha kreatívan párosítjuk össze a szöveget és a képet, akkor szó szerint, még mondanivalója is lesz az alkotásunknak! A Textaizer is ingyenesen letölthető, és használható. Frissítés! Úgy látszik, hogy az aktuálisan letölthető verzió (2011. 11. 21.) nem működik tökéletesen. Ha probléma van a szoftverrel, próbálja meg ezt a régebbi verziót: TextaizerPro 4.0.0.27

Szöveg és kép: Rumpf Barnabás

Egy ingyenes képszerkesztő: a GIMP

A Photoshop, az Illustrator, az InDesign és még  néhány alkalmazás, gyakorlatilag szabvánnyá vált a maga kategóriájában. Általában borsos áruk ellenére is megéri beszerezni, ha a mindennapi munkához szükségesek ezek a szoftverek. Tény, hogy kezelhetőségben, termelékenységben nem sok kihívójuk akad. Igazi kiforrott, profi termékek, és az áruk is ennek megfelelő.

Van azonban néhány feltörekvőben lévő ingyenes szoftver is, amelyeket már évek óta fejlesztenek, és az újabb és újabb kiadások egyre ígéretesebbek. Nézzünk meg ezek közül néhányat!

Képszerkesztők: Photoshop helyett GIMP?

A GIMP sok esetben alternatívája lehet a Photoshopnak. Sok alapvető eszköz viszont hiányzik belőle, ami miatt például egy kiadványszerkesztő nem igazán tud vele mit kezdeni. A színes ofszet nyomtatásban elterjedt CMYK színteret egyáltalán nem tudja kezelni (egyelőre).

Kép feliratozás a GIMP-ben

Ellenben fotók retusálásához, webdesign-hoz jól használható, amennyiben megbarátkozunk a program kezelőfelületével. Mert ez a kezelőfelület bizony megszokást igényel, főleg ha a Photoshopon nőttünk fel. Amúgy a program képességei nem rosszak: a GIMP ismeri a rétegeket, és ezek mellett maszkokat is tud kezelni. A szokásos szín- és tónuskorrekciós eszközök, effektek, szűrők is megtalálhatóak.

Aki webre vagy esetleg digitális nyomtatáshoz készít elő képeket, annak a GIMP akár a munkaeszköze is lehet. Vagy ha csak egy feliratot akarunk elhelyezni az egyik fotónkon, arra is tökéletes. Ami nagyon jó benne, hogy sokféle speciális plugin található hozzá a neten.

Minden programra, de a GIMP-re különösen igaz, hogy érdemes rászánni egy kis időt a beállítások testreszabására. Ezzel a kicsit szokatlan kezelőfelület is sokkal barátságosabbá tehető!

Hivatalos weboldal: http://www.gimp.org/

Illustrator vagy CorelDraw helyett Inkscape!

Ez a vektoros rajzolóprogram – az Inkscape – a kedvencem. Igaz erre is, hogy a kiadványszerkesztők csak korlátozottan tudják használni a CMYK-kezelés hiánya miatt. De amíg az RGB kimenet a cél, addig valóban, egy igazi ingyenes alternatíva, a drága “fizetős” vektorgrafikus programok helyett.

Készülnek a PosterShop.hu ikonok

Az Inkscape egy igazán barátságos program, a kezelőfelület a nagy szoftvercégek programjainak minőségét idézi. A Corelben és Illustratorban megszokott alap eszközök mind megtalálhatóak: rajzolhatunk, szerkeszthetünk, feliratozhatunk… Az objektumokat különféle módon színezhetjük, torzíthatjuk, egymásból kivághatjuk, és akár el is homályosíthatjuk őket.

A program a logikai felépítése miatt weboldalak grafikai munkájához nagyon kézre áll, de én korábban még nagyméretű buszreklámot is terveztem vele.

Hivatalos weboldal: http://www.inkscape.org/

Egy InDesign, vagy Quark alternatíva: a Scribus

Bizony, ilyen is van: ingyenes kiadványszerkesztő szoftver! De mivel nem egy tökéletes világban élünk, érdemes mindjárt az elején kijózanodni, mert a Scribus sajnos egyelőre távol áll a profi szoftverek tudásától. Egy InDesign-t vagy Quark-ot megszokott grafikus, valószínűleg fel sem telepíti, ha megtudja, hogy nincs benne például alátöltés és automatikus vágójel elhelyezés.

A PosterShop.hu indulása előtt a kiadványszerkesztés és a reklámgrafika volt a vállalkozásunk fő profilja, így amikor tavaly egyik régi megrendelőnk megkeresett, hogy felfrissítenénk-e a korábban tervezett brosúráját, természetesen nem mondtam nemet, hiszen egyszerű feladatnak tűnt. Ámde a pár éve a polcon porosodó Quarkunk, az újabb számítógépeinken már nem volt hajlandó elindulni. Így került akkor a képbe a Scribus.

Szórólaptervezés a Scribusban

Végül is sikerült a szórólapot a Scribus-szal elkészíteni, úgy, hogy a nyomda tökéletesen szabványos pdf fájlt kapott a lemezlevilágításhoz. Az a néhány alapvető dolog, ami nagyon hiányzik, tulajdonképpen mind megkerülhető egy kis plusz munkával. Gyengéje még a programnak, az egérműveletek kezelése, néha egyszerűen lehetetlen megfelelően pozícionálni az objektumokat. (Windows alatt legalábbis.)

Könnyen lehet, hogy néhány éven belül a szoftver fejlesztői orvosolják ezeket a hiányosságokat, és akkor egy jól használható program lesz a Scribus.

Hivatalos weboldal: http://www.scribus.net/ 

Ingyenes 3D: a Blender

Az itt említett projektek közül, talán ez a legkomolyabb, illetve ez rendelkezik a legerősebb háttérrel. Meg is látszik az eredményen! A Blender egy háromdimenziós grafikai program, kiváló térbeli modellezési eszközökkel, animációval. Sőt, akár 3D-s játékokat is készíthetünk vele.

3D modellezés a Blenderben

Pluginekkel tovább is bővíthető a program. Például a LuxRender fizikai modellek szerint hozza létre a képeket, így elképesztően élethű fény-árnyék hatásokat kaphatunk. A Blender kitűnően használható tervezésre, látványtervek készítéséhez és animációs filmekhez is. Az alábbi kisfilm is Blenderrel készült.

Hivatalos weboldal: http://www.blender.org/

Corel Painter helyett ArtRage Starter Edition

Ez a program kicsit kilóg a sorból, mivel nem egy közösségi kezdeményezés eredménye, hanem egy “fizetős” szoftver ingyenes változata. Ahogy a CorelPainter, úgy az ArtRage is egy olyan festőprogram, amely a valódi rajzeszközök használatát igyekszik utánozni.

Rajzolhatunk, festhetünk, mint a valóságban

Rajzolhatunk ceruzával, krétával, festhetünk olajfestékkel, és mindezeket el is maszatolhatjuk, akárcsak egy igazi vásznon vagy rajzlapon. Az ArtRage abban még szimpatikusabb is a CorelPainternél, hogy jóval gyorsabb. Vagyis általában valós időben követik az ecset- és ceruzanyomok az egér (vagy a toll) mozgását, nem úgy mint a Corel esetében, ahol gyakran késik a megjelenítés.

Nem csak “szabad kézzel” rajzolhatunk a programmal, hanem fotókat is átalakíthatunk, festményhatású képekké. Egy ilyen munka, azért persze némi kreativitást is igényel.

Az ArtRage ingyenes verziója annyiban különbözik a teljes változattól, hogy néhány eszköz és funkció nem érhető el, ettől eltekintve korlátlanul használható, és a képek elmenthetők.

Magyar nyelvű ArtRage leírás: http://www.postershop.hu/digitalis-festes-artrage.htm

Szép, új világ

A fenti kis összeállításból is látszik, hogy szinte minden grafikai feladatra létezik alternatív, ingyenes szoftver. Esetleg nehezebb a telepítésük, olykor körülményesebb a használatuk, de néha egyes funkcióikban a piacvezető szoftvereket is lepipálják. Tény, hogy az elmúlt években rengeteget fejlődtek ezek a programok, és egymást követik az egyre jobb kiadások. Érdemes kipróbálni őket!

Rossz képkivágások, levágott fejek egy fotómozaikban

Ha például egy fotómozaikot készítünk, akkor az egyetlen biztos módja a mozaikcellákból félig kilógó fejek elkerülésének, hogy előre megvágjuk a mozaikot alkotó fotókat. Pontosan olyan alakúra, mint a mozaikunk kis négyzetei, vagy téglalapjai.

De ha több száz fotót kell megvágnunk, akkor az összetett képszerkesztő programokkal nagyon nehézkes a munka: megnyitni, kivágni, elmenteni… stb., stb… újra és újra. (Persze, ha profik vagyunk, írhatunk Photoshop action-öket, amik a kezünk alá dolgoznak. De még úgy sem lesz olyan egyszerű a munka, mint a Cropperrel.)

Vágjunk bele!

A Cropper ezt a rabszolgamunkát jelentősen leegyszerűsíti. Hogy elkezdjük a munkát, elegendő megnyitnunk sorrendben az első fotót egy adott mappában. Ezt megvágjuk úgy, hogy az egérrel kijelöljük a vágás területét, majd lenyomjuk az enter billentyűt (vagy kétszer kattintunk a kijelölt részen). Ezzel a vágás megtörtént, és a program egy új (Crops nevű) alkönyvtárba el is mentette a vágott képet. Tehát a megnyitott fájlokat nem írja felül, így nem tehetünk kárt az eredeti képeinkben!

A Cropper ablakának alsó részén találhatóak a legfontosabb "kezelőszervek"

A következő kép behívásához csak annyit kell tennünk, hogy a programablak alján található jobbra mutató nyíl ikonra kattintunk (vagy lenyomjuk a jobbra mutató kurzor gombot a billentyűzeten). Megjelenik a következő fotó, vágunk, enter, és így tovább. Leírni sem tart sokáig, de tény, hogy akár 2-3 másodpercre is lecsökkenthetjük így az egy képre jutó időt, amit a vágással töltünk.

A programablak alsó részén lévő legördülő listából választva, rögzíthetjük is a kivágott képrészletek oldalarányát. Így például, ha az AndreaMosaic “alap” verzióját használjuk, – amely 12:9 oldalarányú képekből állítja össze a mozaikot -, akkor ennek itt a 18:24 beállítás felel meg.

A programnak egyetlen szépséghibája van, mégpedig, hogy a Microsoft .NET Framework Windows kiegészítés szükséges hozzá, de ez is ingyenesen telepíthető.

A Cropper az alábbi címen tölthető le:
http://www.photility.com/Cropper/default.html

Tipp: ha fotómozaikot készít, egyazon fotót többféleképpen is megvághat, így szaporíthatja a mozaikhoz felhasználható képeket. Ezáltal - mivel több fotóból válogathat a mozaik összeállító program -, szebb lesz a végeredmény!

A postershop.hu-nál többször készítettünk például olyan mozaikképet, ami távolabbról nézve egy cég logóját ábrázolta, de közelebbről megvizsgálva láthatóvá vált, hogy tulajdonképpen rengeteg pici termékfotó került egymás mellé, megfelelő elrendezésben.

Nyugdíjba vonuláskor is frappáns ajándék készíthető, – például egy portré állítható össze sok kis fotóból, amelyek a munkával kapcsolatosan készültek, a hosszú évek során.

A közelmúltban készítettünk egy érdekes fotómozaikot a Who is Who kiadónak. Ezen a képen közel 3000 különböző portré látható. A sok kis képből pedig a kiadó logója áll össze. A nyomtatásban elkészült kép másfél méter magas, így a portrék mindegyike tökéletesen felismerhető. (Az eredeti mozaikkép felbontása 17000 x 24000 képpont, tehát nagyjából 400 megapixel!)

Who is Who fotómozaik

Ingyenes szoftverekkel Ön is készíthet fotómozaikot! A szükséges programot, és a leírást megtalálja az alábbi oldalon:
Fotómozaik készítés lépésről-lépésre

És valóban, most másfél évszázad múltán úgy tűnik, hogy a híres impresszionista festményekhez egészen hasonló képeket készíthetünk kedvenc fotónkból, mindössze néhány kattintással. A Dynamic Auto-Painter (DAP) nevű program ugyanis elképesztően élethű módon utánozza néhány híres művész stílusát.

Nem kell értenünk a számítógépes grafikához sem, a program automatikusan fest

A részletek nagyon élethűek

Az igazság az, hogy a hasonlóság nem véletlen. Ez a szoftver ugyanis nem “fest”, hanem híres festményekről bedigitalizált (beszkennelt) kis részletekből, ecsetvonásokból, állítja össze a képünket. Így lesz a fotónkból Van-Gogh, vagy Monet stílusú kép.

Az ötlet zseniális, és rengeteg lehetőséget rejt magában. Egyes stílusokkal (pl. Monet), nagyon élethű, festményhatású képeket kapunk. (Ez a hatás tovább fokozható, ha az elkészült műből egy igazi, kézzelfogható vászonképet készíttetünk! Akár vakrámára feszítve, ahogy az igazi festőművészek is dolgoznak! Erről bővebben itt olvashat: feszített vászonképek készítése)

Olvassa el rövid leírásunkat is a Dynamic Auto Painterről, a postershop.hu ötlettárában!
 

Impresszionista festmény – digitális fotóból

A DAP teljes értékű demója letölthető a Mediachance szoftvercég honlapjáról, és szabadon használható, annyi megkötéssel, hogy az elkészült képek alsó részén egy feliratot helyez el a program. (Ezt a feliratot persze le is vághatjuk az elkészült képekről. Sőt, ha előre kalkulálunk vele, akkor egyáltalán nem okoz problémát a későbbi vágás.)

A Dynamic Auto Painter kezelése nagyon egyszerű: behívjuk az eredeti fotót, kiválasztjuk a stílust, és akár már indíthatjuk is a festést

Az előre definiált stílusok közül, talán a leglátványosabb eredményeket a Benson, a Monet, a Pointilism és a Sargent beállításokkal kaphatjuk. Érdemes ezekkel próbálkozni első körben!

Ez sem egy eredeti pointilista kép, hanem a Dynamic Auto Painter műve

Látványosak a fény-árnyék hatások a Monet stílussal is

A Benson stílus

Barack Obama – nem csak barackból

Mivel a program tulajdonképpen kisebb-nagyobb képelemekből igyekszik rekonstruálni az eredeti látványt, semmi akadálya sincs, hogy ezek a képelemek ne beszkennelt ecsetvonások legyenek, hanem mondjuk különböző zöldségek, gyümölcsök fotói. Így készíthetünk akár egy portrét is, a DAP Vegetables nevű stílusával:

Ismerős az arc? Nem, nem a szomszéd zöldséges az!

Ceruzarajz és további stílusok

Látványos képeket készíthetünk még a Pencil (ceruzarajz) stílussal is. Egyszerűbb, jellegzetes formáknál érdemes használni (pl. épület fotók átalakításához), de néha a portrék is jól sikerülnek.

Ceruza rajz

A programhoz további stílusokat (AOP) adhatunk, sőt, akár sajátokat is készíthetünk. A Mediachance fórumán és a DAP Café-n található pár jól használható AOP fájl. (Van ahol regisztráció szükséges a fájlok letöltéséhez.) Ezek közül a Funky Acrylics a kedvencem, mert szinte mindenfajta kiindulási fotóról szép ”festményt” készít. Az alábbi kép is ezzel készült, de miután lefuttattam a festést, kikapcsoltam a vászon letörlését, és még egy rövid időre a ceruza rajzot is elindítottam:

Funky Acrylics stílus, plusz egy kis Pencil a grafikus hatás kedvéért

Variációk egy témára

Míg a tájképek és csendéletek szinte kivétel nélkül nagyon jól sikerülnek a Dynamic Auto Painterrel, addig a jó portrék készítéshez kell egy kis szerencse. Sajnos nem minden fotó átalakítása fog jól mutatni, mivel a legtöbb stílus végeredménye radikálisan eltér az eredeti látványtól, így az arcok esetleg torzulnak a kész képeken.

Van a programban egy Portraitist nevű stílus, de ez nem túl látványos, inkább csak egy homályos képre emlékeztet a végeredmény. Helyette érdemes megpróbálni a Monet és a Sargent stílusokat. De néha a Pencil is nagyon jó portrékat készít. A Canvas beállításainál válasszuk a High Resolution-t, vagy az Ultra High Resolution-t, így kisebb az esélye az arc torzulásának. (Amúgy is érdemes ezeket a nagyobb felbontásokat használni.) Szintén javítja az esélyeinket, ha nagyon közeli portréval dolgozunk.

Vincent Van Gogh Sopronban?

Végül az utolsó alkotás, amit akár Van Gogh is festhetett volna, – ha járt volna Sopronban. Hasonló képeket a Starry nevű stílussal “festhetünk”. Ekkor a DAP, a híres művész Csillagos éj című festményéről digitalizált részletekből állítja össze a képünket.

Sopron főtere Van Gogh stílusában

A fenti néhány példából is látszik, hogy a Dynamic Auto Painterrel sokféle érdekes stílusban készíthetünk festményhatású képeket. Érdemes letölteni a demót és kipróbálni ezt a különleges programot!

A probléma ott kezdődik, hogy ha egyszerűen szürkeárnyalatos képpé alakítunk egy színeset, akkor gyakran igen “lapos” fotót kapunk. Sokszor a fő téma beleolvad a háttérbe, esetleg nem is elég kontrasztos a képe:

Itt a piros, hol a piros? A piros rózsa elveszik a zöld háttérben, ha egyszerűen csak fekete-fehér (szürkeárnyalatos) módba alakítjuk a képet

Még a filmes fotózás fénykorában rájöttek a fotósok a látványos fekete-fehér fotók készítésének trükkjére, amelynek az a lényege, hogy az objektív elé (vagy mögé) helyezett különböző színű szűrőkkel kiemelik, vagy éppen csökkentik egyes színek hatását.

Hogy miért jó ez? Azért, mert ami színes látványban egy egyértelműen elkülönülő folt, az a fekete-fehér kép esetében teljesen beleolvadhat a háttérbe. A szűrőkkel az ilyen helyzeteken segíthetünk, már ha tudjuk hogyan. Ez a fajta fényképészet óriási tapasztalatot igényel, hiszen a fotósnak a helyszínen, a színes látvány alapján, legalább nagyjából előre kell látnia a végeredményt – fejben, fekete-fehérben.

A digitális technika ebben is óriási könnyebbséget ad. Fotózhatunk színesben, majd a számítógépen szimulálhatjuk a színszűrők használatát. Addig kísérletezhetünk, ameddig csak az áhított látványt nem kapjuk.

Színes fotóból fekete-fehér

Channel Mixer a Gimpben

Többféleképpen is utánozhatjuk a színszűrők használatát, de itt most csak egyetlen módszert mutatok be, amelyik könnyen átlátható, de mégis teljes kontrollt ad a fekete-fehér konverzióban.

Minden komolyabb képfeldolgozó programban megtalálható a Channel Mixer (Csatornakeverő) eszköz, amellyel a színes, RGB képek három színcsatornájának (piros, zöld, kék) egymáshoz viszonyított arányát módosíthatjuk. Ez így talán kicsit bonyolultnak hangzik, de egyáltalán nem az, érdemes mindjárt megnyitni a Photoshopot, vagy a Gimpet, és kipróbálni!

Ha a Csatornakeverő eszközben kijelöljük a monokróm módot, akkor a végeredmény egy fekete-fehér kép lesz, melynek árnyalatait a színcsatornák csúszkáival állíthatjuk be.

Az első lépés: Mi van a színcsatornákban?

Channels paletta a Photoshopban

Hogy ne vakon tapogatózzunk, hanem tudatosan vágjunk bele a fekete-fehér konverzióba, érdemes a konverzió előtt kicsit közelebbről megnézni a színes fotó színcsatornáit.

Mielőtt a Channel Mixert megnyitnánk, a Channels paletta segítségével nézzük meg külön-külön a színcsatornák tartalmát! Figyeljük meg, mely csatornában (vagy csatornákban) látjuk a legtöbb részletet, illetve melyik csatorna tartalmaz olyan képet, ami legközelebb áll az elképzeléseinkhez! A Channels paletta - magyar nyelvű programokban Csatornák paletta -, a Photoshopban és a Gimpben is megtalálható. Ha nem látható a képernyőn (általában a jobb oldalon), akkor külön meg kell nyitni.

A feljebb látható fotó három színcsatornája. Ebből áll össze a színes kép

Máris látható, hogy a rózsa leginkább a vörös (R) csatorna képében emelkedik ki a háttérből. Sok részlet van még a levelekből a zöld (G) csatornában, és valamivel kevesebb a kékben (B), viszont ez utóbbiban még a rózsán láthatóak finom részletek. Ebből azt szűrhetjük le, hogy a Channel Mixer eszközben érdemes lesz a vörös csatorna tartalmának nagyobb hangsúlyt adni, a másik kettő arányával pedig finomíthatunk az árnyalatokon, illetve az átmenetek lefutásán.

Színek keverése – egy jó fekete-fehér képért

A Channel Mixer beállítás közben

Most nyissuk meg a Channel Mixer-t, és állítsuk monokróm módba, a jelölőnégyzet kipipálásával! (Itt ismét a Gimp csatornakeverőjét láthatjuk, de hasonló elven működik a Photoshopban is.)

Ennél a fotónál, elsőként a Vörös (Red) színcsatornát 80% körüli értékre állítottam, – hogy a rózsa jól kiemelkedjen a háttérből -, majd a zöld (Green) csatorna értékének kis növelésével több részletet tettem láthatóvá a leveleken. Valamivel többet kevertem a képbe a kék színcsatorna tartalmából, így finomabbak lettek az átmenetek.

Fontos, hogy lehetőleg mindig több színcsatorna tartalmát használjuk fel, a csatornakeverés során. Ha csak egy csatorna tartalmát használjuk, szinte biztosan lépcsőzetesebbé válnak a színátmenetek (illetve tónusátmenetek), zajosabbá válhat az egész kép, és az esetleges jpg-tömörítés hatása is jobban meglátszódhat a képen.

Íme a végeredmény

Még néhány “finomság”

Vigyázzunk a kiégésre! Ha a csatornák beállításainak össz. értéke nagyobb 100-nál, előfordulhat, hogy a világos részeken kiég a képünk, és ezeken a túlcsordult részeken elveszítjük a kép részleteit. Hogy valójában milyen értékek mellett kezdenek kiégni a csúcsfények, az adott fotótól függ, így erre mindenképpen figyelnünk kell a csúszkák állítgatása közben.

Ha ilyen módszerrel készítünk fekete-fehér képeket, érdemes RAW formátumba fotóznunk, és 16 bit/színcsatornás képekkel dolgoznunk. (Persze, ha támogatja ezt a fényképezőgépünk.) Ugyanis a fekete-fehér konverzió során, tulajdonképpen csökkentjük a képi információ mennyiségét, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségű színes képből indulunk ki.

A Photoshopban lehetőségünk van rá, hogy – több más eszközhöz hasonlóan -, a Channel Mixert egy módosító rétegként (Adjustment Layer) helyezzük a kép fölé. Így az eredeti, színes fotón tulajdonképpen nem történik meg az átalakítás, de a kép fölött lévő módosító réteg miatt, mégis a végeredményt látjuk, vagyis a fekete-fehér képet.

Módosító rétegek a Photoshopban. Segítségükkel teljes kontrollt kapunk a fekete-fehér konverzióban, ráadásul később bármikor módosíthatjuk a beállításokat

Ennek a módszernek két óriási előnye van. Egyrészt, a Channel Mixer módosító rétege alá további színmódosító rétegeket adva (pl. Hue/Saturation), tovább finomíthatjuk a fekete-fehér kép megjelenését. Másrészt elmenthetjük ezt a layerekkel megpakolt képet psd, vagy tif formátumban, így később bármikor tovább dolgozhatunk a fekete-fehér konverzión, akár egy teljesen más hangulatú végleges képet készítve.

Mint ahogy a fentiekből kiderült, egy színes fotó fekete-fehérré alakítása, inkább egy kreatív feladat, mintsem egy egyszerű “Convert to” funkció. Egymástól teljesen különböző hangulatú képeket kaphatunk ugyanabból a színes fotóból, pusztán azért, mert más-más beállításokat használunk. Ezért is van, hogy ha nálunk, a postershop.hu-nál valaki egy színes fotóból kér fekete-fehér nyomatot, akkor a fekete-fehér verziót még nyomtatás előtt elküldjük neki e-mailben, hogy ellenőrizhesse, megfelel-e az elképzeléseinek.