Fotózzunk műholdat!

Igazi kalandos vadászatot ajánlok azoknak, akik szeretik a fotózást, és kicsit érdeklődnek a csillagászat, illetve az űrkutatás iránt.

Iridium felvillanás - Canon EOS 300D, ISO200, 30 sec, F 5.6 - Fotó: Rumpf Barnabás

Azt mindenki tudja – és néha látja is -, hogy a fejünk felett csak úgy hemzsegnek a műholdak. Elég egy derült, csillagos estén pár percig az eget figyelni, és jó eséllyel láthatunk egyenletes sebességgel, egyenes vonalon mozgó, halvány “csillagocskákat” az égen.

Randevú a műholdakkal

Szerencsére nem kell a véletlenre bíznunk, hogy műholdakat lássunk. Több weboldal is létezik, ahol megtudhatjuk, mikor, milyen űreszköz fog a környékünk felett áthaladni. Sőt! Megfigyelhetjük a legnagyobb, és így leglátványosabb mesterséges égitestet is, ami nem más, mint a… – nem, nem a Halálcsillag, hanem a – Nemzetközi Űrállomás, vagyis az ISS.

Ezeken a weboldalakon csak meg kell adnunk a tartózkodási helyünket, és már kapjuk is az információkat, hogy mit is érdemes megnézni. Általában este, sötétedés után, vagy hajnalban, napfelkelte előtt érdemes kimenni az ég alá. Ekkor ugyanis a Föld felett magasan keringő műholdat már (vagy még) megvilágítja a Nap fénye, de mi lent a Földön még (illetve már) árnyékban vagyunk. Természetesen, az sem árt, ha a megfigyeléskor felhőtlen az égbolt, mert e nélkül nem sok esélyünk van.

Heavens Above

Talán a legegyszerűbben használható ilyen weboldal a www.heavens-above.com címen érhető el. Itt könnyen megadhatjuk a földrajzi helyzetünket, ha a Configuration bekezdés alatt, a Current observing site kiválasztásánál, a from database-re kattintunk. Itt megkeressük az ország nevét, ahol tartózkodunk, majd kikeressük, és kiválasztjuk a települést.

Ekkor visszakerülünk a főoldalra, és a földrajzi koordinátáink megjelennek a lapon. Ha most például a Satellites alatt az ISS-re kattintunk, akkor kapunk egy táblázatot, amiből megtudhatjuk, mikor láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást. (A keringési pálya tulajdonságai miatt, vannak időszakok, amikor Magyarországról több napig nincs lehetőség a megfigyelésre, ekkor természetesen nem generálódik ez a táblázat.)

A heavens-above.com-on megjelenő táblázatból megtudhatjuk, hogy mikor láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást az égen. A dátumokra kattintva részletesebb adatokat kaphatunk arra vonatkozólag, hogy mikor és merrefelé kell figyelnünk az égboltot.

Az ISS a nagy méretének, és a nem túl magas Föld körüli pályának köszönhetően nagyon fényes égi objektum. Szabad szemmel nézve, egy általában a Vénusznál is fényesebb csillagnak látszik, amely egyenletes sebességgel, néhány perc alatt vonul át az égen. Egy megfelelő távcsővel (pl. egy 15cm-es Dobson-rendszerűvel), – ha sikerül követni -, akkor szépen látható a formája is, de leginkább az óriási napelemszárnyak, amelyek egy nagy H betűt formáznak.

Iridium műholdak fotózása

A nem éppen sikersztorinak számító, Iridium szatellit-telefonrendszer több tucat Föld körül keringő műholdja, igazán hálás fotótéma. Az Iridium-flare (felvillanás vagy felfénylés) nevű jelenség nem más, mint amikor a műhold napelem táblái a Földre tükrözik a Nap fényét. Ha jó időben és jó helyen állunk, akkor ez a fény pontosan ránk vetül: egy lassan mozgó, néhány másodperc alatt nagyon fényessé váló, majd elhalványuló, csillag-szerű objektumot látunk az égen.

Ezt a jelenséget hosszabb expozíciós idővel fotózva, egy jellegzetesen elnyúlt, orsó alakú, hosszú fénycsíkot kapunk a képen. Az én fotómnál sokkal szebb képeket is láthatunk ebben a témában Ladányi Tamás weboldalán, a Galériában, a Tájképek címszó alatt. Látható, hogy a képbe belekomponálva az égi objektumokat és a földi táj elemeit is, nagyon látványos fotók készíthetők.

Ha valaki hasonló képeket szeretne készíteni, akkor először is a www.heavens-above.com oldalon utána kell néznie, hogy a környéken, mikor várható Iridium felvillanás. Az ISS megfigyelésével szemben, ez esetben a lehető legpontosabban meg kell adni a tartózkodási helyünk földrajzi koordinátáit, mivel az Iridium flare csak egy szűkebb sávban látható. (A pontos koordinátáinkat leolvashatjuk például egy GPS-ről, vagy a maps.google.com térképéről is. )

Miután pontosan megadtuk a pozíciónkat, a Heavens-Above főoldalán, a Satellites bekezdésben, az Iridium Flares alatt válasszuk ki az elkövetkező 24 órában (next 24 hrs), vagy az elkövetkező hét napban (next 7 days) várható felvillanások listáját.

Válasszuk ki a listából a lehető legfényesebb felvillanást! Ehhez a táblázat harmadik oszlopában lévő értékeket kell figyelnünk (Intensity Mag). A Magnitúdó az a mértékegység, amivel a csillagászatban meghatározzák egy égi objektum fényességét. Minél kisebb ez a szám, annál fényesebb az objektum. Például a Mag 2-nél fényesebb a Mag 0, és Mag 0-nál fényesebb a Mag -3. Egy -7, -8 körüli Iridium felvillanás pedig már nagyon fényes, sokkal fényesebb, mint a bármelyik csillag az égen.

Kattintsunk a táblázatban, a kiválasztott felvillanás időpontjára (Local Time)! A betöltődő oldalon láthatjuk a részletesebb adatokat.

Az At your Location alatt láthatjuk a felvillanás időpontját, alatta a fényességét, ez alatt pedig két adatot, amiből kiderül, hogy milyen irányban is kell majd figyelnünk az eget. Az Altitude értéke fokban kifejezve megadja, hogy milyen magasan lesz látható az égen a jelenség. (0° fok a horizont, 90° pedig pont a fejünk felett van.) Az Azimuth értéke pedig – szintén fokban -, az irányát jelöli. (0° az északi irány, 90° kelet, 180° dél, nyugat pedig 270°-ra van.)

A baloldali kis térkép szemlélteti azt, hogy milyen távolságban vagyunk a felvillanás sávjának középvonalától. Ha a lehető legfényesebb felvillanást szeretnénk látni, akkor el kell sétálnunk a térképen megadott középvonal valamelyik pontjába. Az itt látható esetben például 3,1 km-t kellene nyugati irányban haladnunk, hogy a legfényesebb felvillanást láthassuk. (Ekkor vetül pontosan ránk a napelemtábláról visszaverődő fénysugár.)

Ha a kiválasztott időpontban az időjárás is kedvező, és nem teljesen felhős az ég, akkor a megadott időpont előtt ki is vonulhatunk a fényképezőgépünkkel a szabad ég alá. Természetesen egy állvány is szükséges a fotózáshoz. Ha ismerjük az északi irányt, akkor akár egyetlen szögmérő segítségével beállíthatjuk a megfelelő irányba a fényképezőgépet.

Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy a megfelelő időpontban, – mondjuk 10 másodperccel a felvillanás előtt – exponálunk. Ha 30 másodperces záridőt állítunk be, akkor ebbe az időbe kényelmesen bele fog férni a teljes flare. Érdemes az exponálást távkioldóval, vagy a fényképezőgép időzítőjével indítani, hogy ne mozduljon be a kamera. (Időzítő esetén, kalkulálni kell ennek a lefutási idejével is!)

A pontos időzítés természetesen nagyon fontos. Ezt segítheti, ha a saját óránkat hozzáigazítjuk a Heavens-Above oldalon, a What time is it? menüpont alatt található órához.

Jó műhold vadászatot mindenkinek!