Kis méretű és kis felbontású képek nyomtatási problémái

Az elmúlt napokban sok olyan megrendelést kaptunk amit nem tudtunk sajnos teljesíteni!

Nem velünk van a gond, hanem a nyomtatásra elküldött fájlok minőségével!
Ennek két oka van.
Egyrészt sok kis méretű fájt kaptunk ami mobiltelefonok még annyira nem szuper kamerájával készült felvételt volt, 20-100 kb méretű. Ezekről még egy 10×15-ös méretű kép is nagy kihívás lenne.

A másik kör az internetről letöltött kis méretű erősen kompresszált tömbösödött képek, ezekből semmit nem érdemes nyomtatni mert nincs élvezeti értéke.

A harmadik kategória ennek az első kettőnek a keveréke lehetne a rossz minőségű, kis méretű fotó pl. a Facebookról újra letöltve.
Ez a BEST!

Vannak természetesen a legujabb mobil telefon kamerák között szuper képminőséget prrodukáló tipusok, de most nem ezekről írtam.

És lehet természetesen a webről is nagyon jó minőségű fotókat letölteni ingyenesen. Hogy hogyan itt a cikk: http://www.postershop.hu/…/nagy-felbontasu-kepek-keresese-a…

Azt tanácsolom, hogy ha szeretnétek időnként nagy méretű nyomtatásokat rendelni, akkor érdemes mindig fényképezőgéppel fényképezni, nem mobiltelefonnal.

A kereskedelemben már 15-20 ezer Ft-tól felfelé lehet olyan jó minőségű kompakt automata digitális fényképezőgépeket vásárolni amelynek a felvételeibőll már nagyon nagy méretű jó minőségű képeket is lehet nyomtatni.

Ezért egy újabb ingyenes szolgáltatást indítok az érdeklődőknek, a másik kettő mellé. (1. ingyenes mintakép küldés nagyobb projektek előtt. 2. Küldd el a képet és megmondom mekkora max. méretet lehet belőle nyomtatni. info@postershop.hu)

Ha fényképezőgép vásárláson gondolkodsz és szeretnéd, hogy segítsek, javasoljak neked vásárlás előtt – ingyenes technikai szaktanácsot adva – akkor nagyon szívesen állok renelkezésedre, annyit kell csak tenned, hogy írsz nekem az info@postershop.hu emailcímre megadod a rendelkezésre álló pénzösszeget, én pedig javasolok neked konkrét géptipust, konkrét kereskedő webáruházában.
Olyan webáruházban, amit az Árgép.hu rendre elsőnek hoz ki az adott termék árazásában a legolcsóbb kategóriában.

Itt is sok hasznos infót lehet még találni a támában:

http://www.postershop.hu/blog/kepfeldolgozas/a-dpi-vajon-mi.poszter

Zajjal a lépcsőzetes átmenetek ellen

Digitális fotóknál könnyen előfordulhatnak lépcsőzetes szín- és tónusátmenetek, – főleg, ha a számítógépen utólag sokat módosítunk a kép tónusain.

Ilyenkor például egy olyan fotón, amint az égbolt is látszik, szép sima színátmenet helyett, ronda, lépcsőzetes sávok követik egymást:

Talán látszik az égbolt átmenetén a lépcsőzetesség

Sajnos ezen utólag nem sokat lehet segíteni, mert a jelenség abból fakad, hogy a digitális fényképezőgépek csak korlátozott számú színt illetve árnyalatot képesek megkülönböztetni. (Megelőzhetjük viszont pontosabb exponálással, – hogy ne kelljen a fotón utólag világosítani vagy sötétíteni -, és sokat segít az is, ha a fényképezőgépünk 16 bites képek rögzítésére is alkalmas /RAW-formátum/.)

Főleg akkor látványos egy ilyen hiba a képen, ha nagyban kinyomtatjuk, pl. egy posztert készíttetünk a fotóról.

Ha már adott a lépcsőzetesség, akkor egy jó megoldás az eltüntetésére, ha viszonylag erős képzajjal – vagyis szemcsézettséggel – elfedjük:

Ugyanaz a képrészlet eredetiben és zajjal

Ha jól csináljuk, akkor a képünk egy szemcsés analóg fotó benyomását kelti, ami még mindig sokkal hangulatosabb, mint egy szemmel láthatóan hibás digitális kép. Akár rá is foghatjuk, hogy az egész a művészi hatás kedvéért van 🙂

Ilyen képzajt tudunk csinálni a Photoshop “Add Noise” effektjével is, de még jobb, ha kicsit durvább, 1 pixelnél nagyobb szemcseméretű zajt csinálunk, esetleg többfélét alkalmazunk egyszerre. Sőt, akár készíthetünk/szerezhetünk egy homogén, de zajos középszürke képet – esetleg régi analóg technikával – és azt adhatjuk hozzá a digitális fotónkhoz.

Mozaik poszter a kedvenc filmünkből

Nem csak fényképeinkből állíthatunk össze fotómozaikot, hanem akár kedvenc filmünk jeleneteiből, vagy akár családi videóink képkockáiból is. De hogyan másolhatjuk ki a legegyszerűbben egy videóból a képeket?

A fotómozaik egy olyan különleges kép, amely sok kisebb fotóból áll össze. Arról már írtam egy részletes útmutatót (itt olvasható), hogyan készíthetünk digitális fényképeinkből ilyen mozaikot. De egy mozifilm is elegendő mennyiségű képkockát tartalmaz ahhoz, hogy jó alapanyag legyen egy mozaikképhez. Így állt össze az alábbi kép is, egy régi poszter utánérzéseként:

Birodalom visszavág fotómozaik poszter kb. 2000 képből
Yoda bal szeme közelebbről

Egy ilyen kép elkészítéséhez az AndreaMosaic nevű ingyenes programra van szükségünk, és egy vagy több videofájlra (avi, divx, mov stb). Aki nem ismeri a programot, annak érdemes átfutnia a fentebb is említett leírást (katt ide), mert itt most csak a videóból való képkinyerést mutatom be.

Mozaik poszter a kedvenc filmünkből részletei…

Ezért ne mentsünk jpg-be

Valószínűleg a létező képfájlok legnagyobb része jpg formátumban pihen a nagyvilág számítógépein. De vajon jól tesszük-e, hogy jpg formátumban őrizgetjük a nyaralási emlékeket?

Ha jpg formátumba mentjük el a képeinket, – vagy már eleve ebben a formátumban menti el a fényképezőgép -, az sajnos bizonyos fokú minőségromlást okoz. (Szemben pl. a tif formátummal.) Ez azért van, mert a kép homogénebb részeit a jpg algoritmusa tovább egyszerűsíti, és ezzel gyakorlatilag leradírozza a finom képrészleteket. Persze ez nem túl látványos veszteség, de adott esetben észrevehető lehet, például, ha posztert nagyíttatunk egy jpg képről.

Viszont ez a kis veszteség tovább nő, ha fogjuk a jpg-be mentett fotónkat, megnyitjuk, dolgozunk vele (pl. retusáljuk) majd ismét elmentjük jpg-be. Ha pedig ezt a lépést többször is elkövetjük, – mert mondjuk több alkalommal folytatjuk a fotó retusálását -, a jpg mentés miatti minőségromlás akár jelentős is lehet.

Nézzük, mi történik egy jpg képpel, ha mindössze annyit teszünk vele, hogy néhány tucatszor megnyitjuk, majd elmentjük, megnyitjuk, elmentjük…:

ezert-ne-mentsunk-jpg-be 

Többszöri megnyitás, majd újból jpg-be mentés láthatóan tönkreteszi a képet. Tehát ha szerkesztjük, módosítjuk a fotóinkat, akkor semmiképpen se jpg-be mentsük a munkaközi állapotokat, hanem mondjuk tif-be! (A tif mindenfajta veszteség nélkül tárolja a képet.)

Lebeszélni senkit sem akarok arról, hogy jpg-ben tárolja a családi fotókat, hiszen ha van olyan formátum, amit majd évtizedek múlva is meg tudunk nézni az akkori gépeinken, az a valószínűleg a jpg lesz. Viszont profi fotósoknak, illetve azoknak, akik utólag számítógépen még feldolgozzák a képeiket, azt javaslom, hogy fotózáskor ne jpg formátumba rögzítsék a képeket.

Ha a fényképezőgép tud nyers, ún. raw formátumot menteni, akkor a legjobb minőséget azzal érhetjük el, ráadásul a raw fájlok sokkal jobban bírják az utólagos képmódosításokat (főleg a tónuskorrekciókat), mint a jpg. Aztán amikor a számítógépen feldolgoztuk a raw fájlt, és teljesen készen van, akkor érdemes elmenteni egy jpg verziót is az utókornak.

Mi az a dpi?

Azzal kezdeném, hogy általában aki a dpi-t emlegeti, az tulajdonképpen a ppi-re gondol. Valamikor keveredni kezdett a két rövidítés, és ma már sokan dpi-t mondanak, akkor is, ha a ppi-ről (pixel per inch) van szó. Ahogy ez esetben is.

 

Mire is jó ez a ppi?

A gyakorlatban a ppi segít megítélni, hogy ha a digitális fotót szeretnénk egy adott méretben kinyomtatni, akkor abban a méretben megfelelő lesz-e a minősége (nem lesz-e túl “pixeles”).

De, ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, mindenképpen tudnunk kell a kép pixelben kifejezett méretét, vagyis, hogy hány képpontból áll (pl. 3000×2000 pixel).

Nézzünk egy példát! Itt van egy fotó, ami 540 x 360 pixel méretű:

Girl running across field

 

Mondjuk, hogy egy olyan posztert szeretnénk a képről készíttetni, aminek a hosszabbik oldala 90cm hosszú, – vagyis kb. 36 inch. Nézzük a digitális fotó esetén is a hosszabbik oldalt, ez ugye 540 pixel. Így ebben az esetben a felbontás:

540 pixel / 36 inch = 15 ppi

(Ez a 15 ppi bizony nem sok. Ha a Photoshopban többszörösére növeljük is a kép felbontását, akkor is nagyon gyenge képminőséget kapnánk 90x60cm-es méretnél.)

Ennyi a ppi lényege. Egy digitális kép pixelben mért mérete és a tervezett nyomtatási méret ismeretében kapunk egy arányszámot, amiből látjuk, hogy nem lesz-e túl “pixeles” – vagyis rossz minőségű – a nyomat, ha ebben a tervezett méretben készítjük el.

Persze ha van egy jobb képszerkesztő programunk (pl. Photoshop, vagy az ingyenes GIMP), akkor nem kell számolgatnunk, egyszerűen megnézzük, hogy a szoftver milyen mérethez, milyen ppi értéket mutat az adott fotóra.

 

Mekkora ppi érték az, ami már jó minőségűnek mondható?

Hogy ezek a különböző ppi értékek nagyjából mondjanak is a számunkra valamit, íme pár adat:

  • 300-350 ppi felbontást használnak a színes magazinokban, a képeslapokon, vagyis olyan kiadványoknál, ahol viszonylag kisebb méretben, de nagyon jó minőségben kell fotókat bemutatni.
  • 150-200 ppi megfelelő a kisebb plakátokhoz, amiket nem kézben tartva nézünk, hanem már kicsi távolabbról.
  • 70-100 ppi megfelelő egy nagyobb poszterhez, amit jellemzően pár lépés távolságról nézünk.

 

Ami igazán lényeges

Tehát ami igazán fontos, hogy hány képpontból áll a fotónk, vagyis mekkora a pixelben kifejezett mérete (pl. 3000×2000 pixel). A közhiedelemmel ellentétben az, hogy egy képfájl 300 vagy 72 ppi-s, nem jelenti azt, hogy jobb vagy rosszabb a minősége. Amikor egy digitális fotót elektronikus formában tárolunk a számítógépen vagy a memóriakártyán, akkor ez a képfájl lehet 300 ppi-s, 72 ppi-s, vagy akármennyi amennyit “rámondunk”! 

írta: Rumpf Barnabás – PosterShop.hu

(*A dpi – dot per inch – a nyomtatókra vonatkozó adat, ami megmutatja, hogy egy hüvelyken belül, hány kis festék pontot tud elhelyezni a papíron. És ez nem egyenlő a létrehozott kép felbontásával, a ppi-vel!)

Raw Therapee 3.0 – Ezt már szeretem!

A néhány hete megjelent ingyenes raw-feldolgozó új kiadása igazán jól sikerült. Biztos vagyok benne, hogy mostantól sokaknak jelent majd alternatívát az Adobe Lightroom helyett.

A korábbi Raw Therapee-kat előbb-utóbb mindig töröltem a gépemről, mert sajnos bőven voltak gyenge pontok, ami miatt nem volt igazán használható. Az új verziót viszont minél jobban megismerem, annál jobban kedvelem.

raw-therapee-3-a
Raw Therapee 3

Raw Therapee 3.0 – Ezt már szeretem! részletei…

Így is növelhetjük digitális fényképezőgépünk felbontását és látószögét

Milyen jó lenne egy még nagyobb felbontású fényképezőgép! Meg hozzá egy új, még nagyobb látószögű objektív… De amíg nincs, bizonyos helyzetekben alkalmazhatjuk az alábbi módszert.

Az egész csupán annyiból áll, hogy egy kicsit panorámafotós fejjel kell gondolkodni. Ha például egy kisebb téren fotózunk, és nem fér bele a képbe az egész templomtorony, akkor fotózzuk le néhány, egymást átfedő képként, amit majd otthon összeillesztünk a számítógéppel!

Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva
Nagylátószögű fotó, három képből összeállítva. (Huginnal készült, automatikus módban)

Aki még nem próbálkozott panorámafotó készítéssel ilyen módon, az talán tart az összeillesztés macerásnak gondolt folyamatától, de valójában ez nem egy túl bonyolult művelet. Főleg, amióta a Photoshop ezt játszva elvégzi. De ingyenes szoftver is létezik, ami akár teljesen automatikusan összeilleszti a fotókat. (Ilyen például a Hugin nevű panorámaszoftver.) A fent leírt példához hasonló esetekben ráadásul csak néhány felvételt kell összeállítani egy képpé, tehát még egyszerűbb a dolgunk.

Persze akciójeleneteket nem tudunk így lefényképezni, de egy épület fotózásánál, természetfotóknál minden további nélkül alkalmazhatjuk ezt az egyszerű módszert.

Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panrámaszoftverek
Négy fotót összefűzni nem nehéz: általában automatikusan is szépen összeállítják a képet a jobb panorámaszoftverek

Nem utolsó szempont az sem, hogy a kész fotó felbontása magasabb lesz, mint egy egykockás felvételé, így jóval nagyobb papírképet, vagy akár egy nagy posztert is készíthetünk a képről. Ha például egy 6 megapixeles géppel készítünk egy négy felvételből összeálló képet, az a szükséges átfedéseket is beleszámolva kb. 10-15 megapixeles kép lesz! És ekkor még mindig csak négy képpel kell foglalkoznunk a későbbi számítógépes összeállítás során.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ilyen módon történő képillesztések során, az egyes képeken különböző perspektivikus (és egyéb) torzításokat kell végrehajtania a panoráma szoftvereknek, ami a képek élességét egy picit ronthatja. Viszont ha azt vesszük, hogy egy gyengébb minőségű nagylátószögű objektív valószínűleg életlen képet adna a képszéleken, akkor azzal szemben a panorámafotós technika akár jobb leképezést is adhat.

Szó-képek: Word mosaic

Legutóbb, amikor az ASCII-art képekkel kapcsolatban nézelődtem a neten, akkor találtam rá ezekre a portrékra: http://neoformix.com/2008/WordPictures.html Első látásra hasonlítanak a Textaizer Pro-val készíthető, szövegekből összeálló képekre. De csak első látásra.

Egyik-másik kép ezek közül úgy néz ki, mint egy jobbfajta tipográfiai plakát. Mivel imádom betűket és a tipográfiát, azonnal nyomozni kezdtem, hogyan és mivel lehet ilyen képeket készíteni. Sajnos azt kellett látnom, hogy egyelőre erre “kész” program nem található, de legalább is publikus szoftver nem. Innen kezdve már igazi kihívás volt a dolog…

doors-morrison-word-mosaic
Ez már saját munka. A szenvedés a Processinggel meghozta az eredményt

 

Szó-képek: Word mosaic részletei…

ASCII art – képek, betűkből és számokból

Jó harminc éve, iskolás korom elején lehetett, amikor Apám bevitt magával a Soproni Egyetemre, ahol a fél termet elfoglaló számítógépeket mutatta meg. Az ott dolgozók, egy jókora méretű leporellóval próbáltak elkápráztatni, amin személyesen Miki Egér volt látható. Az egész kép számokból és betűkből állt össze.

 

monroe-textaizer
Egy egészen friss ASCII Art kép - pontosabban Text Mosaic -, ami egy 100x100cm-es vászonképhez készült. Tulajdonképpen egy olvasható szövegfolyamból áll össze a portré. A kész képen a legapróbb betűk kb. akkorák lesznek, mint egy normál újságcikk betűi.

 

Emlékszem, volt a falon egy Louis Armstrong kép, és még néhány más portré, mind ezzel a technikával elkészítve. Akkoriban ez lehetett a számítástechnikusok között a sláger, illetve így tudták bemutatni a laikusoknak – a rektortól a takarítónőig -, hogy milyen nagyszerű dolog a számítástechnika.

A régi nyomtatók többnyire csak számok és betűk megjelenítésére voltak képesek, így alakult ki ez a jellegzetes, pop-art-szerű képi világ. Valószínű, hogy ma egy iPhone-on az ébresztőóra funkcióra nagyobb számítási kapacitás áll rendelkezésre, mint azokon a bútor méretű számítógépeken együttesen, de a betűkből, számokból összeállított képek nem vesztettek a varázsukból. Ez az ASCII art.

ASCII art – képek, betűkből és számokból részletei…

A legjobb ingyenes grafikai programok

Aki főállásban grafikával vagy képfeldolgozással foglalkozik, annak nem igazán van más választása, mint a nagy szoftvercégek, drága termékeinek a használata.  De mi van akkor, ha csak néha lenne szükségünk egy ilyen programra, és/vagy nem akarunk százezreket költeni rájuk? Van egyáltalán alternatíva?

 

ingyenes-szoftverek
Egy ingyenes képszerkesztő: a GIMP

A Photoshop, az Illustrator, az InDesign és még  néhány alkalmazás, gyakorlatilag szabvánnyá vált a maga kategóriájában. Általában borsos áruk ellenére is megéri beszerezni, ha a mindennapi munkához szükségesek ezek a szoftverek. Tény, hogy kezelhetőségben, termelékenységben nem sok kihívójuk akad. Igazi kiforrott, profi termékek, és az áruk is ennek megfelelő.

Van azonban néhány feltörekvőben lévő ingyenes szoftver is, amelyeket már évek óta fejlesztenek, és az újabb és újabb kiadások egyre ígéretesebbek. Nézzünk meg ezek közül néhányat!

A legjobb ingyenes grafikai programok részletei…